Forrás, 2012 (44. évfolyam, 1-12. szám)

2012 / 9. szám - SZÁZ ÉVE SZÜLETETT KÁLNOKY LÁSZLÓ - D. Magyari Imre: A magyarországi cigány irodalom (hiánya) a reprezentatív irodalomtörténetekben

gánakfőbb horizontjai. Erre a fejleményre vall rá az a tény, hogy a poétikai beszédmód Németh Lászlótól, Illyéstől, Juhásztól vagy Dérytől örökölt mintái mind kevésbé bizonyulnak közléské­pesnek, legalábbis abban az értelemben, hogy a velük való új irodalmi párbeszéd létesítésének lehetőségei már távolról sem emlékeztetnek a hatvanas-hetvenes évek fordulójánál megfigyelhető irányzatmozgás folyamataira. Míg például a hetvenes évek első felében Balázs József epikája vagy Bari Károly versei lényegében az irodalmi beszédmódok akkori erőviszonyainak köszönhették a túlértékelő fogadtatást, az évtized végére olyan kevés kisugárzó ereje maradt e hagyományosan prófétikus hangoltságú, érzelmies-patetikus kifejezésformáknak - valamint a bennük megnyi­latkozó affirmativ művészi beállítódásnak -, hogy alig kínáltak már kapcsolódási pontokat a születőfélben levő új szemléleti tradíció számára." GINTLI TIBOR ÉS SCHEIN GÁBOR IRODALOMTÖRTÉNETE ■ Gintli Tibor és Schein Gábor eredetileg egy középiskolai tankönyvcsalád13 14 első két kötetét írták meg az első és második osztályosok számára. Gintliék később az elkészült részeket átdol­gozva, kiegészítve megírták Az irodalom rövid történetétu, ami a világirodalmat és a magyar irodalmat is áttekinti. Előszava, bevezetése, sajnos, nincs ([a]z irodalom fogalma szerencsére felmerül, rögtön az elején), de keletkezése alapján feltételezhetjük, hogy szerzői középiskolás olvasókra is gondoltak. Cigány alkotókat nem említenek. Tárgyunk szempontjából is fontos azonban, hogy a második kötet A századközép irodalma című nagyfejezetében Az észak-amerikai irodalomról szólva a szerzők külön szólnak az Etnikai regényről (498-501. o.), s az utolsóban, Az 1970 utáni évtizedeket tárgyalva Az afrikai és indiai regényről (611-620. o.), hisz a cigány irodalom alkotásai sokban ezekhez hasonló helyzetűek, jellegűek. A SZEGEDY-MASZÁK-FÉLE IRODALOMTÖRTÉNETEK (!) ■ A Szegedy-Maszák Mihály irányításával készült A magyar irodalom történeteit15 alapvetően nem iro­dalom történet(ek)nek tekintem, hanem inkább kronologikus tanulmánygyűjteménynek. (Angyalosi Gergely ugyan nagyvonalúan így összegez kritikájában: „...mégiscsak iroda­lomtörténetről van szó. ...Ha valaki konkrét célok által vezérelve keres valamit, azt természetesen érheti csalódás. De esetleg talál valamilyen rokon problematikát, jelenséget, szereplőt, s ennek jóvoltából továbbléphet egy másik irodalomtörténethez. / Merthogy szükség lesz más jellegű, más típusú irodalomtörténetekre is..."16 Ilyen „más típusú" irodalomtörténet lett a Gintli-féle, amit alább említek, s ami természetesen nem teszi feleslegessé újabb irodalomtörténetek írását. Már készül is egy ilyen.) Tekintsük azonban bárminek a három vaskos kötetet: cigány alkotókról nincs bennük szó - és a bővebb, elektronikus változatban 17 sincs. GRENDEL LAJOS IRODALOMTÖRTÉNETE ■ Grendel Lajos szintén egyszemélyes, a tizenkilencedik század második feléig, a modernizmus kezdeteiig visszanyúló, s máig haladó szellemes, mély és agymozgató vállalkozása A modern magyar irodalom története.18 13 Gintli Tibor-Schein Gábor: Irodalom tankönyv 14-15 éveseknek; Irodalom tankönyv 15-16 éveseknek. Budapest, 1998, Korona. 14 Gintli Tibor-Schein Gábor: Az irodalom rövid története. 1-2. kötet. Pécs, 2003, 2007, Jelenkor. 15 Szegedy-Maszák Mihály (főszerk.): A magyar irodalom történetei. Budapest, 2007, Gondolat. 16 Angyalosi Gergely: Százharminchat kicsiny irodalomtörténet. In Angyalosi Gergely: A minta fordul egyet. Esszék, tanulmányok. Budapest, 2009, Kijárat. 210-211. o. 17 elte.hu/villanyspenot/index.php 18 Grendel Lajos: A modern magyar irodalom története. Pozsony, 2010, Kalligram. 95

Next

/
Oldalképek
Tartalom