Forrás, 2011 (43. évfolyam, 1-12. szám)
2011 / 4. szám - Markó István: "...akadtak jó, bölcs és szent emberek, nem csak ebben a vén Európában!": Szabó Lőrinc keleti eszmetársai
kezményeként elhomályosul és követhetetlenné válik a határvonal műfordítás és költészet között"3 - írja Csibra Zsuzsanna a kínai vonatkozású versek kapcsán. Megállapítása azonban általános igazságokat is rejthet Szabó költészetével kapcsolatban. A következőkben - ameny- nyire lehetséges - megpróbáljuk elkülöníteni és önálló műként bemutatni a keleti témájú verseket. Mindezt olyan módszerrel, hogy először a hinduista ihletésű költeményeket vesszük górcső alá, majd a kínai, taoista művek következnek, ezután a buddhizmus verseit tárgyaljuk. Legvégül azok az írások következnek, amiken nem lehet egyértelműen valamelyik nagy keleti vallás hatását tetten érni, mert több iskola tanításainak motívumaival terheltek. Tehát nem feltétlenül próbálunk a versek keletkezési idejére hangsúlyt fektetni, hanem a költeményekről írtakat igyekszünk a saját elképzelésünk szerint sorba rendezni. (E sorrend okairól később még lesz szó.) Ahogy szükségesnek látjuk, ott bővebben kitérünk az egyes vallások tanításainak magyarázatára. Lássuk, mire jutunk végül. A Te meg a világ és a Különbéke Szabó Lőrinc életművében kiemelt fontosságú az 1932-es év végén megjelent Te meg a világ című verseskötet. Szabó maga a Vers és valóságban „az első valóban igazi" kötetének nevezi.4 Ebben a kötetben - amiről „már a kortárs kritika, majd pedig az irodalomtudomány is megállapíthatta, hogy Szabó Lőrinc költészetének egyik csúcsteljesítménye, és egyben a magyar líra kiemelkedő értéke"5 - jelenik meg először markánsan a keleti motívumvilág. Hiszen a Kelet varázsos gondolatai, a 20. század első felére jellemző bizonytalanságban (háborúk, gazdasági világválság stb.) az európai fejek és fülek számára olyan új eszmerendszert közvetítettek, amik magyarázatot és talán némi vigaszt is nyújtottak e komor hangulatban. Ahogy Buda Attila írja az indiai és kínai gondolatvilág Szabó Lőrincre való hatásáról: „egyes gondolataikban, motívumaikban Szabó Lőrinc sajátjait ismerte fel, azok mozgatták képzeletét, olyan verstárgyakat kínálva fel, amelyek alkalmat adtak önmaga kifejezésére".6 Simon Zoltán pedig azt mondja egy helyen a tanulmányában, hogy annak ellenére, hogy - mint említettük - a Te meg a világban válik érezhetően tematikus erejűvé a keleti gondolatok megverselése, még úgy is, hogy csak két mű (Tao Te King, Rigvéda) szerepel ebben a kötetben, amiben megjelennek keleti vallásra utaló gondolatok. A legtöbb ilyen költeménye - szám szerint tíz - „1934-ben és 35-ben keletkezett."7 Ezen versek nagy része tehát a Különbéke című kötetben (1936) kapnak helyet. Kabdebó Lóránt a Te meg a világ és a Különbéke keleti tematikájú költeményei között azt a lényeges különbséget veszi észre, hogy, míg az előbbiben „a világ rendjének, szerkezetének és a belső világ, a személyiség teljességének vizsgálatát célozza meg, a Különbéke idején írt 3 Csibra Zsuzsanna: Tenyérnyi selymen végtelen tér - Kínai költők magyar fordításokban. Argumentum Kiadó, Budapest 2006. 119. o. 4 Szabó Lőrinc: Vers és valóság - Összegyűjtött versek és versmagyarázatok I. Magvető Könyvkiadó, 1990. 227. o. 5 Kabdebó Lóránt: Szabó Lőrinc pályaképe. Osiris Kiadó, Budapest 2001. 71. o. 6 Buda Attila: Szabó Lőrinc. Elektra Kiadóház, 2002.101. o. 7 Simon Zoltán: Szabó Lőrinc költészetének keleti motívumai. In: Szabó Lőrinc: Buddha tenyerén - A költő keleti témájú versei. (Steinert Ágota szerk.) Helikon Kiadó, 1991. 54. o. Az elemző szerint 11 keleti utalással rendelkező vers van ebben a kötetben, mert ő A föld álma címűt is ezek közé sorolja, holott az nem - sőt, ha számításba vehetjük az erről írtakat a Vers és valóság lapjain, akkor kijelenthetjük, hogy még a költő szerint sem - tartalmaz semmi efféle gondolatot. 34
