Forrás, 2011 (43. évfolyam, 1-12. szám)
2011 / 3. szám - Pernyész Anita: Identitás(keresés) Lakatos Menyhért Füstös képek című regényében
Lakatos a magyarországi cigány5 próza úttörődéként 1975-ben adta ki Füstös képek című regényét, amely máig hatással van a cigány írónemzedék prózájára. A regényben egy kisfiú fenyegetett környezetben történő identitáskeresését követhetjük nyomon, értelmezésemhez elsősorban Erik H. Erikson és Glynis Breakwell elméleteire támaszkodom. Az identitás fogalma széles körben használt kifejezés, ezt fogalmazza meg sajátos módon Pataki Ferenc is.6 Erik H. Erikson, szociálpszichológiai kutatásai során, az identitás keresését egy folyamatként írta le. A személyiség fejlődésének nyolc szakaszát állapította meg: csecsemőkor, kisgyermekkor, óvodáskor, iskoláskor, serdülőkor, fiatal felnőttkor, felnőttkor, időskor. Ezek közül részletesebben a serdülőkort emelem ki, amely a 12 és 20 év közöttieket érinti: a serdülő tudatosan elkezd gondolkodni önmagáról és saját helyét keresi a világban, szakít a múlttal, új célokat és eddig nem tapasztalt vágyakat ismer meg. Ennek a szakasznak a krízise az identitás és a szerepkonfúzió között húzódik.7 Az egyén énképe több olyan összetevőt tartalmazhat, amely nehezen összeegyeztethető az énkép más összetevőivel. Az is nehézséget okoz, hogy ezek közül az énképek közül nem könnyű kiválasztani, hogy melyik áll legközelebb az egyén alakuló identitásához, voltaképpen bizonyos szempontból erre irányul az identitás keresése. Az egyén arra törekszik, hogy megtalálja a személyiségéhez leginkább illő magatartásmintákat és az ennek védelméhez szükséges stratégiákat.8 Erős Ferenc is egy állandó körforgáshoz hasonlítja azt a jelenséget, amelyben az egyén szocializációja során folyamatosan újradefiniálja saját magát - és másokat is.9 Az állandó konfliktusok megoldása egyre magasabb szintre való lépést jelent, amelyekben eleve „kódolva" vannak az újabb konfliktusok, ezek próbára teszik az „ént" és az identitást, majd ha ezek a konfliktusok megoldódtak vagy elhárultak, az egyén egy másik szintre lép, vagyis egy újabb körforgásba csöppenünk bele. Ezek a kihívások a társadalmi élet különböző szintjein és szféráiban jelennek meg, például testi, életkori és nemi sajátosságokban, az egyén mindennapi élethelyzeteiben, vagy csoportok tagjaként.10 Ezt a folyamatot megzavarhatják külső tényezők, amelyek az egyéntől függetlenek, ilyen lehet például a történelmi előzményekből11 is következő politikai és szociológiai környezet vagy a rasszizmus. Ezek olyan társadalmilag szervezett fenyegetések, amelyek az egyén identitását annak személyes és szociális lényegében is egyaránt megkérdőjelezik, http://narrativpszichologia.pte.hu/files/tiny_mce/VINCZE/megk%C3%BCzd%C3%A9si%20 form%C3%Alk%20Jokai%20Erdely%20aranykoraban%20SZEMLE.pdf (letöltés: 2010.05.25.) 5 Tanulmányomban a „cigány" kifejezést fogom használni. Manapság a „cigány" szó pejoratív tartalmúvá vált, én természetesen nem emiatt használom, hanem azért, mert számomra nincsen pejoratív tartalma. 6 „Némiképp lehangoló, midőn az e megtisztelő alkalommal elemzésre és bemutatásra kiszemelt téma [...] nevezetesen az identitás l...]»már-már olyan bazárian divatossá (lett), melyhez szólni szinte tiltja a jóízlés«" Pataki Ferenc: Identitás - személyiség - társadalom. In: Megismerés, előítélet, identitás. Szociálpszichológiai szöveggyűjtemény. Szerk.: Erős Ferenc, Új Mandátum Könyvkiadó, Budapest, 1998, 360. 7 Erik H. Erikson: Az életciklus: az identitás ontogenezise. In: Megismerés, előítélet, identitás. Szociálpszichológiai szöveggyűjtemény. Szerk.: Erős Ferenc, Új Mandátum Könyvkiadó, Budapest, 1998, 297-298. 8 Carver, Charles S.-Scheier, Michael F.: Személyiségpszichológia. Osiris Kiadó, Budapest, 2006, 302. 9 Erős Ferenc: Az identitás labirintusai. Janus/Osiris, Budapest, 2001, 23. 10 I. m. 74-75. 11 Ilyen történelmi előzmény lehet például a holocaust, amely a rasszizmus abszolutumig vitt változata. 54
