Forrás, 2011 (43. évfolyam, 1-12. szám)
2011 / 3. szám - Pernyész Anita: Identitás(keresés) Lakatos Menyhért Füstös képek című regényében
érvénytelenítik, végső soron pedig az identitás (és a személy) eltörlését - akár képletesen vagy fizikailag - eredményezhetik12. Az ilyen körülmények között felnövő fiatalok identitását nevezi Glynis Breakwell „fenyegetett identitásnak". Breakwell megkülönböztet intrapszichikus, interperszonális és csoportközi szinten működő megküzdési stratégiákat. Az intrapszichikus stratégiák a fenyegetett identitás érzelmi és kognitív működését, valamint értékrendszerét foglalja magában. Ezzel szemben az interperszonális stratégiák az egyén más emberekhez való viszonyára vonatkozó cselekvéseket határozzák meg, és ezáltal próbálják meg az identitásfenyegetéseket megszüntetni vagy minimális szintre csökkenteni. A csoportközi stratégiák a csoportok önértékelését, a róluk alkotott külső képet és a társadalomban elfoglalt helyüket próbálják befolyásolni.13 Bizonyos értelemben mindenki fenyegetett identitásának számít, hiszen életünk során ki vagyunk téve identitásunkat fenyegető konfliktusoknak. A szubjektum az ilyen helyzetekre különböző stratégiákat dolgoz ki. Breakvell négyféle megküzdési módot különít el: az elszigetelődést 'isolation', a negativizmust ’negativism’, a „passing"-ot ’passing’, vagyis az észrevétlenné válást, és végül behódolást ’compliance'. Az elszigetelődés során az egyén úgy igyekszik lecsökkenteni a fenyegetettség hatását, hogy elkülöníti magát az emberektől. Ezzel elkerüli a stigmatizáció által keltett visszautasítással és agresszióval járó konfliktushelyzeteket is. Az egyén viszont mégsem érzi magát megkönnyebbülve, hiszen a probléma továbbra is fennáll, jelképévé pedig maga a bezárkózás válik. A negativizmus az elszigetelődéssel ellentétes lelkiállapot. A szubjektum egy külső forrásból származó nyomás vagy követelmény ellen cselekszik, vagyis visszautasítja vagy az ellenkezőjét teszi annak, amit elvárnak tőle. A passing leplezkedést jelent. A fenyegetett identitással való megküzdés szempontjából az egyén az észrevétlenné válás taktikáját követi. A behódolás stratégiája során a fenyegetett helyzetben lévő személy elfogadja és betartja azokat a „játékszabályokat", amelyek meghatározzák, hogyan kell viselkednie a fenyegetett helyzetben.14 Ezek a stratégiák többnyire megfigyelhetők a Füstös képek elbeszélőjének viselkedésében is, ahogy a későbbiekben még látni fogjuk. A regény elemzése során az identitás három típusával foglalkozom: a személyes, a szociális és a nemi identitással. Igyekszem feltárni, hogy az elbeszélő milyen konfliktusokkal kerül szembe önazonossága megteremtésében. A személyes identitás az egyén önmagával való azonosulása, amely saját létének, folyamatos létezésének élménye. A szociális identitás szorosan összefügg a személyes identitással; az egyénben „személyközi interakciók alanyaként és tárgyaként, különféle csoportok tagjaként"15 kifejlődik szociális identitása is. A nemi identitás az egyénnek azt a meggyőződését jelenti, hogy melyik nemhez tartozik.16 12 Erős Ferenc: Az identitás labirintusai. Janus/Osiris, Budapest, 2001, 74. 13 I. m. 77. 14 Breakwell, Glynis: Coping with threatened identitities. 1986, http://www.google.com/books?id=wxEOAAAAQAAJ&lpg=PR9&ots=flwZu35nOh&dq=Breakwell% 3A%20coping%20with%20threatened%20identities&lr&hl=hu&pg=PPl#v=onepage&q&f=false (letöltés: 2010. 04.10.) 15 Erős Ferenc: Az identitás labirintusai. Janus/Osiris, Budapest, 2001, 26. 16 Buda Béla: A nemi szerep problémája. In: Megismerés, előítélet, identitás. Szociálpszichológiai szöveggyűjtemény. Szerk.: Erős Ferenc, Új Mandátum Könyvkiadó, Budapest, 1998, 428-429. 55
