Forrás, 2011 (43. évfolyam, 1-12. szám)

2011 / 7-8. szám - Sági Norberta - Rigó Róbert: Az oral history lehetőségei az oktatásban

Többször előfordul a válaszok között az, hogy a gyerekek meglepődtek azon, hogy a keresztnevek apáról fiúra és anyáról lányra öröklődtek a családban, illetve hogy ismétlődtek is („sok Zoltán, Béla, Imre, Györgyi név"). Számukra szokatlan, „régies" nevek fordultak elő a családjukban.

Gyakori az is, hogy a gyerekek érdekességeket ismételnek meg, családi anekdotákra emlékeznek a válaszaikban, mint pl. „a dédpapa nagy hős volt és sokat sportolt", „anya régen hegyet mászott", „volt egyszer egy taxissztrájk".

Néhány esetben pedig a régi életmódra utaló válaszokat kaptunk, mint például: „akkor, amikor a mamám élt, nem volt tv", „tanyán laktak".

A „Nem értettem, hogy.kezdetű mondat befejezésénél pedig az is kiderült, hogy mivel lenne még érdemes foglalkozni a következőkben, mi az, ami a gyerekekben kérdésként maradt. Ilyen például a gyerekkortörténet néhány kérdése, elsősorban a gyermekmunka és a gyermekek szabadságfoka régen (pl. a fentebb említett pályaválasztás tekintetében), a technikatörténet (egyes termékek régen voltak - ma nincsenek, mások ma vannak, de korábban nem léteztek). Nem értették, mi az a betanított és a „hátéhé" munka, hogy ki nekik a dédimama és dédipapa, ki az ükmama és ükpapa, vagy hogy mit jelent a fillér.

Az iskoláztatás történeti változásainak vizsgálata az 5-6. osztályosok körében

Az 5. és 6. osztályosok feladatának előkészítésekor is hangsúlyt fektettünk arra, hogy a pedagógus a témát megfelelően bevezesse az osztályokban. Az interjúkészítés előtti órán beszélgettek az iskolai életről azzal a céllal, hogy a gyerekekben legyen érdeklődés a nagyszülők iskolai évei iránt, legyenek kérdéseik, amire válaszokat keresnek. Másik célja az eddigi ismeretek felelevenítése volt. A pedagógusok kaptak tőlünk egy kérdéssort, melynek segítségével ők maguk is tudták irányítani a gyerekek érdeklődését.

Ezekben az osztályokban is kértük a családfa elkészítését (a családtagok születési/halá- lozási évének, foglalkozásának és lakóhelyének megjelölésével) és a témához kapcsolódó dokumentumok gyűjtését (iskolai értesítő, tablókép, bizonyítvány).

Az interjú témája a nagyszülő iskolai élményei voltak, tulajdonképpen a nagyszülők gyerekkora. Az interjúkból készült fogalmazások arra engednek következtetni, hogy a gyerekek nem(csak) saját kérdéseikre keresték a választ, hanem a mi kérdéssorunkat is igyekeztek végigkérdezni a nagyszülőktől. Ezek a kérdések a következők voltak:- Iskolai infrastruktúra (világítás, fűtés, berendezés, szemléltetés stb. Például kellett-e télen tüzelőt vinni az iskolába?).- Iskolai élet (Osztott vagy osztatlan osztályba jártak-e? Mit szeretett, és mit nem szeretett az iskolában? Milyen volt a tanító(nő)? Milyen büntetések voltak az iskolában? Mit játszottak a szünetekben? Hány osztály volt az iskolában? Hányán voltak az osztályban? Kellett-e a tanítónak valamiben - kerti vagy háztartási munkában - segíteni?).- Iskola és család (Mit csinált iskolaidő után, ha hazament? Milyen feladatai voltak még otthon? Ezek mennyiben korlátozták az iskolai eredményeiben? Mit vittek enni az iskolába?).- Iskoláztatás (Mikor kezdett iskolába járni, hol járt iskolába? Hol tanult tovább az általános iskola után?).- Mire emlékszik szívesen az iskolai évekből?

Szinte minden tanuló használta a fentebbi kérdőívet, így a fogalmazások témái és a válaszok is strukturáltak. A pedagógus könnyű helyzetben volt az értékelésükkor. A gyerekek által kitöltött kérdőívek a következőket tükrözik:

253