Forrás, 2011 (43. évfolyam, 1-12. szám)
2011 / 7-8. szám - Sági Norberta - Rigó Róbert: Az oral history lehetőségei az oktatásban
lezárásképp annyi hozzáfűznivalónk van, hogy hangsúlyozzuk: az ilyen és hasonló történelmi tapasztalatok egyértelműen felülírják azokat a törekvéseket, amelyek a várost és a köréjük szerveződő tanyahálózatot úgy értelmezik, mint egy egységet.36 Kitekintő összegzés írásunkban néhány debreceni interjú bevonásával az idegenség identitásképző szerepét, az imágó (ál)arckonstruáló jellegét, a Horthy-kori (paraszti) társadalomszerkezet kérdéseit, a rétegspecifikus Trianon-traumát és a még mindig aktuális tanyakérdést szándékoztunk új megvilágításba helyezni és némiképp (újra)értelmezni. A résztémák végén igyekeztünk valamiféle konklúziókat levonni - melyeket itt most nem ismétlünk meg -, hangsúlyozva, hogy a projekt kereteiből (is) adódóan ezek inkább a problémák újragondolására serkentő hipotézisek, mintsem már minden szempontból kidolgozott tudományos tézisek. Célunk volt projektünk anyagát „összeolvasni" egyes megszólítható kurrens tudományos diskurzusokkal, jöjjenek azok a humán tudományok bármely (bekapcsolható) területéről. A szerzőknek az a meggyőződése ugyanis, hogy az oral history nyújtotta lehetőségek nemcsak egy korszak életmódtörténetének megismer(tet)ésében játszhatnak fontos szerepet (az ottani szerepvállalás természetszerűleg továbbra is evidens), de a társadalomtörténet égető strukturális kérdéseiben is közelebb vezethetnek a keretek újragondolásához. Emellett az interjúk által - mint láthattuk - egyes fajsúlyos történeti, földrajzi polémiák (talán meglepőnek tűnő) ilyen irányú megközelítése37, vagy épp az antropológiai, xenológiai és a traumára irányuló kutatások szövegelméleteinek a társadalomkutatásban való hasznosítása is új eredményekkel kecsegtethet. Végül, azok az 5-10 perces kisfilmek (amelyekről bővebben nem esett szó) vagy a hanganyagok egyes fontosabbnak ítélt részleteinek lejátszásával - talán mondanunk sem kell - olyan vitahelyzetet lehet teremteni, egy-egy kérdést úgy lehet pozícionálni tanórán, hogy azzal mód nyílik az adott téma mélyebb kifejtésére, s legfőképpen annak közel sem tankönyvízű interpretálására. Ehhez persze nemcsak a diákok, hallgatók fogékonyságára, de a módszer alkalmazásában a tanárkollégák pozitív hozzáállására is szükség van. 36 A témával kapcsolatban lásd Beluszky Pál: A Nagyalfóld történeti földrajza. Dialóg Campus, Budapest- Pécs, 2001, 246., Beluszky Pál - Győri Róbert: Magyar városhálózat a 20. század elején. Dialóg Campus, Budapest-Pécs, 2005, Tímár Lajos: Erdei Ferenc... i. m. 620., uő: Az alföldi és dunántúli városok szociális arculata a két világháború között. In: Győri Róbert - Hajdú Zoltán szerk.: Kárpát-medence: települések, tájak, régiók, térstruktúrák. (Emlékkönyv Beluszky Pál 70. születésnapja alkalmából.) Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja, Dialóg Campus, Pécs-Budapest, 42-55., 42-M5. 37 Pusztán megemlítjük, hogy a brit elitkutatás egyik meghatározó alakjának, William D. Rubinstein- nek elképzelése szerint a Szigetország 19-20. századi elitjének alapvető jellemzője a főváros és a vidék elitjének a dichotómiája volt. Ezt Richard H. Trainor többek között a két világháború közötti időkre vonatkozó interjúk segítségével meggyőzően cáfolta, azt hangsúlyozva, hogy a regionális társadalmi feszültségek már a századfordulón felbomlóban voltak, míg a háború utáni időszakban ezek az „ellentétek" csaknem teljesen kimutathatatlanná váltak az említett források segítségével. Ezek alapján Trainor arra tett javaslatot, hogy a két világháború közötti brit elitek vizsgálatakor a történészek ne tegyenek éles különbséget a fővárosi és a vidéki elitek értelmezésében. (William D. Rubinstein: Capitalism, Culture, and Decline in Britain, 1750-1990. Routledge, London and New York, 1994, 156.; Richard H. Trainor: Neither Metropolitan nor Provincial: the Interwar Middle Class. In: Alan Kidd - David Nicholls, eds.: The Making of the British Middle Class? Studies of Regional and Cultural Diversity since the Eighteenth Century. Sutton Publishing, Cornwall, 1998, 203-213.) 242
