Forrás, 2011 (43. évfolyam, 1-12. szám)

2011 / 7-8. szám - Bartha Ákos - Szilágyi Zsolt: Történelmi tapasztalat mint mentális valóság: A történelemoktatás és a történetírás néhány kérdése a személyes emlékezet tükrében

Az idegenség alakzatai egy tragikus életútban

Több szempontból is érdekes volt az egyetlen, zsidó származású alannyal készített élet- útinterjúnk. Ez a munka azért (is) volt külön kihívás, mivel alanyunk megpróbáltatásait már papírra vetetette, méghozzá igen nagy sikerrel.8 Interjúnkban azonban Fahidi Éva elsősorban nem családi és személyes tragédiájáról (Auschwitzról), hanem életének debreceni éveiről számolt be, nagy mesélőkedvvel és éles pontossággal. Az interjúkészítőknek ugyanakkor esetében egy „professzionális alannyal" kellett megbirkózniuk, aki könyve mellett iskolákban beszél a holokausztról, nemzetközi találkozókra jár, kiállítást rendez a témával kapcsolatban, melynek ismeri magyar és külföldi szakirodalmát. Ám mindenekelőtt át is élte azt; valamint átélte azt is, hogy hogyan élt a háború előtt egy jómódú, kikeresztelkedett, asszimilált zsidó család Debrecenben. Erre voltunk elsősorban kíváncsiak - tehát ezúttal nemcsak módszertanában, hanem kicsit a szemléletében is követve a Centropát.9 A kiváló memóriájú, műveltségű és elbeszélőkészségű alanynak köszönhetően kifejezetten tartalmasra sikeredett üléseknek most csupán egy igen tanulságos vetületére, az idegenségtapasztalatra koncentrálunk, megpróbálva felvillantani a jelenség szerepét alanyunk életútjában.

Mivel az interjú egyik legérdekesebb kérdése az identitásé volt, elöljáróban két rövid elméleti alapvetést fogalmazzunk meg ezzel kapcsolatban: 1. Az idegenség fontos identitásképző tényező, mivel az identitás kijelölése - hasonlóan magához az idegenség- hez - mindig egy Másikkal szemben történik. Tehát az identitásképzés másképp, mint az „idegenségtapasztalat feldolgozása révén nem is lehetséges."10 2. Azonban, ez közel sem jelenti, hogy az identitásképzés egyszeri és állandó. „Az idegen nem szubsztanciális, hanem relacionális fogalom, azaz nem eleve adott vagy észlelhető, hanem a kapcsolatba hozás formája."11 Vagyis, bár ismernünk kell, hogy „mihez képest" idegen, ám ez a viszonyrendszer nem állandó, hanem szituációtól, élethelyzettől függően változhat (vagy akár lehet egy élethelyzetben jelen több idegenségalakzat is).12

Az interjúalany, Fahidi Éva jómódú debreceni fakereskedő család gyermekeként jött világra 1925-ben, anyai (Weiss) ágról asszimilált felvidéki földbérlők, míg apai ágról északkelet-magyarországi, vallásos (városlakó) zsidó kisiparosok utódjaként. Az idegenség már a szülők esetében is nyilvánvaló, hiszen a család két ága két külön világnak tekinthető. Az apa héderbe13 járt, gyerekkorában pedig tartották otthon a szigorú vallási előírásokat. Ezzel szem8 Fahidi Éva élettörténetéből formált családregénye (Uő: Anima Rerum: A dolgok lelke. Tudomány, Bp., 2005) több nyelven megjelentetett, ismert alkotás.

9 A Centropa program elsősorban a zsidó családok 20. századi életével foglalkozik, amennyiben természetesen ez szétválasztható a soától. („Maguk a negyedik csoport, akik azért jöttek, hogy interjút készítsenek velünk, de maguk az elsők, akik azt kérdik, hogyan éltünk, és nem azt, hogyan haltunk meg" - idézte a Centropa régi honlapjának fejléce Susana Hacker újvidéki interjúalany gondolatát. - Sárdi Dóra szíves közlése.)

10 Fehér M. István: „A tiszta önmegismerés az abszolút máslétben, ez az éter mint olyan...": Idegenségtapasztalat mint önmegismerés útja és közege. In: Bednanics Gábor - Kékesi Zoltán - Kulcsár Szabó Ernő, szerk.: Identitás és kulturális idegenség. Osiris, Bp., 2003,11.

11 Hima Gabriella: Az idegen-tapasztalat módozatai az Esti Kornél utazástörténeteiben. In: Biczó Gábor - Kiss Noémi, szerk.: Antropológia és irodalom: Egy új paradigma útkeresése. Csokonai, Debrecen, 2003, 366.

12 Az idegenségalakzatok összetettségének kérdéséhez Bartha Ákos: „Az autoritás mankói": Kísérlet Nagy Lajos Kiskunhalom című művének antropológiai olvasatára. In: Bitskey István - Imre László, szerk.: Tanulmányok a XX. századi irodalom köréből. (Studia Litteraria XLVII: A Debreceni Egyetem Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézetének Kiadványa) Debrecen, 2009, 46-54.

13 Zsidó elemi iskola.

228