Forrás, 2011 (43. évfolyam, 1-12. szám)

2011 / 7-8. szám - Tóth Eszter Zsófia: "Exnarkós körök beszélgetnek": Módszertani kísérlet egy találkozó többszempontú elemzésére

a „Szeretem az LSD-t" felirat szerepelt, annak ellenére, hogy Magyarországon jóformán lehetetlen volt hozzájutni.

Értelmiségi visszaemlékezőm számolt be arról, hogy Milos Forman Elszakadás című filmje, és szintén Formántól a Hair volt baráti társaságára nagy hatással: „A minták meg a filmekből, könyvekből jöttek. Füvet - akkoriban volt mindenkinek bőven, nem tiltották még - én leginkább a Forman-féle Elszakadásból tanultam szívni. (...) Emlékszem, (...) amikor én először láttam a Hairt (...). Az volt nekünk az alapfilm. Volt, hogy egy-egy esős nyári napon háromszor is megnéztük valahol a Balaton mellett. Valaki megszerezte magnókazettán a nyugatnémet német nyelvű változatot, (iszonyúan hangzott), abból egy csomót vittünk ki az NDK-s cimbiknek, akik óriási örömmel fogadták, de akkoriban mindenütt Kelet-Európábán, ahol jártunk, nagy keletje volt. (...) Mi akkor úgy éltük meg az egészet, hogy a szokásos fáziskéséssel mi vagyunk a kelet-európai hippimozgalom (egyszer a Brandenburgi kapu NDK-s oldalánál üldögéltünk vagy tizenöt-húszán, amikor arra jött egy szovjet pionírcsoport. A tanár néni elmutogatta nekik a kaput, a falat, a Reichstagot, mittudomén, és végül lendületesen ránk mutatott: „i éta hippi"... Máskor viszont a debreceni virágkarneválon aludtunk az állomáson vagy százan)..."

Arról, hogyan jutottak fűhöz és LSD-hez, már a rendszerváltás környékén, de a profinak számító drogdílerek megjelenése előtt, ezen a kedden is meséltek. Sanyi mesélt egy srácról, aki Nyugat-Berlinből hozott LSD-t, és a lakásán mákteát főztek és füvet szívtak. Hasonlóan egyetemisták alkoholfogyasztási történeteinek narratíváihoz22 a fogyasztás élménye közösséghez kötődik. A történetelbeszélés egy pontján a füvezők „szétesnek" és olyan dolgok történnek meg velük, amely a mindennapokban nem, olyan konfliktusokba keverednek, amelyek szintén nem történne meg velük. A kábítószer fogyasztását erősebb tilalom övezi, mint az alkoholét, sőt a szocialista időszakban is büntetőjogi következménye volt 1978 óta mind a recepthamisításnak, mind a fogyasztásnak, terjesztésnek. Sanyi mesélt el a társaságban egy ilyen történetet, melyben mesei elemek, fordulatok is voltak.

„Egyszer volt, hogy (...) valami rossz füve volt a Tacsi nevű srácnak - ismertétek őt? Volt egy (...) cikk, hogy »Felszállás a Fekete Lyukból«23, és (az) az ő haláláról szólt. (...) Ismert fiatal srác volt, nála bandázott egy része az (...) akkori brigádnak, és akkor ők járkáltak ki Nyugat-Berlinbe (...) hozott (...) LSD-t, (nála) szívtam talán először füvet. »Szívjátok el azt a tüdőszaggatót« - (mondta), ő megfőzte a mákteát a konyhában. (...) Sima cigarettapapír volt, (...) beletömtük a hüvelybe, amiből kiszedtük a dohányt. (...) Akkor szívtam először, és akkor úgy beálltunk. (...) Úgy szétestünk akkor. Az nagyon jó volt (...) jött be a rendőr, mert ott hangoskodtunk, (...) én már kapaszkodtam a székbe, hogy (...) le ne essek. (...) Ment a tévé, és így ránézett, és a Bakterház24 ment (...) és elkezdte: »jó, mi?« Akkor aztán kiborult mindenkinél a bili, ráadásul ott virágzott a spangli az ablakban, ugye főve volt a máktea.f...) »Aztán máskor ne hangoskodjanak!« - és (...) elment."25

22 Mitev Ariel Zoltán: Egyetemisták alkoholfogyasztási történeteinek narratív elemezése. Doktori disszertáció, Budapest, Corvinus Egyetem, 2005. 70-72. o., 76-79. o., 107-151. o.

23 Az 1980-as évek közepétől 1994-ig a Vörösmarty Művelődési Ház pincéjében működött underground szórakozóhely, amely punkzenekaroknak is otthont adott. A korabeli médiában gyakran botrányosként jelenítették meg. Egy visszaemlékező szerint a Nagy Gyula népművelő alapította klub: „akkoriban a szabadság »megtestesítője« volt. Az addigi klubokkal, rendezvényekkel szemben ez a hely élesen elutasította a formaságokat, és az eddig bevett és elfogadott ostoba kötöttségeket. Nem keltett feltűnést, vagy botrányt ha a vendég az asztalon vagy a földön feküdt, továbbá ez volt az első hely ahol a közönség először gyakorolhatta »hivatalosan« a kívülálló szemmel durvának tűnő össztáncát, a pogót." http://www.sexaction. hu/index.php?page=sajtoarchivum&spage=reszletek&id=10

24 Utalás az Indul a bakterház című filmre (rendezte: Mihályfy Sándor, 1979).

25 Találkozó B. Attilánál, 2011. január 11. 7. o.

216