Forrás, 2011 (43. évfolyam, 1-12. szám)

2011 / 7-8. szám - Havadi Gergő - Majtényi György: Haverok, buli, Politikai Bizottság: Vendéglátás, éjszakai élet és luxus a szocializmusban

A „terrorelhárítás" és a Gundel A Gundel éttermet az Országos Idegenforgalmi Szálloda és Éttermi Vállalat (később: Hungária Szálloda és Éttermi Vállalat, közkeletű nevén HungarHotels) felügyelte. A vál­lalat igazgatása alá tartozott még a Gundelen kívül a Rózsadomb és a Hármashatárhegy étterem46, és később az „Alabárdos"-t is ideutalták.47 A hatvanas évek második felében a Margitszigeti Nagyszálló éttermében, valamint a Citadella étterem különtermében tartot­tak még kormányfogadásokat.48 Ezek számítottak a legelőkelőbb helyeknek a korban. A Gundel „önelszámoló egységként" működhetett, ami a gyakorlatban azt jelentette, hogy érdekeltté vált bevételeinek növelésében. Fő bevételi forrását valójában nem a pro- tokollrendezvények, hanem az úgynevezett „átmenő vendégforgalom" adta. Sok nyugati turista látogatott el ugyanis a híres étterembe. Az étterem vezetői ennek megfelelően építették fel a vállalat „üzletpolitikáját". A nyári hónapokban, amikor megsokszorozódott a forgalom, felduzzasztották a személyzetet, a szezon végén azonban elbocsátották az alkalmazottak jó részét, mivel a téli hónapokban alig volt vendég. A belügyeseknek így nem kis gondot okozott, hogy ellenőrizzék a szezon kezdetekor jóformán válogatás nélkül, munkaközvetítő, újsághirdetés stb. útján felvett személyzetet. 1961-ben állambiztonsági tisztek tekintették át az étterem „káderhelyzetét"49; a sze­mélyzet általánosságban alkalmasnak találtatott a reprezentatív feladatok ellátására. „A terror-diverzió elhárítás ütőképessége a raktár és a szállító dolgozók kivételével megfelelő" - fogalmazott a belügyi jelentés szerzője. Jellemző a korra, hogy az állambiztonság „a vállalat dolgozói és a rendezvényekre más vállalattól bevont szakácsok, felszolgálók között” huszonkét fővel tartott valami módon „kapcsolatot", közülük két főt informátorként, húsz főt ún. társadalmi kapcsolatként tartottak számon. Rajtuk kívül három „hivatalos kapcsolata" volt az étteremben a belügynek ekkor.50 E tényt persze árnyalja, hogy a „kapcsolatok" a Gundelben a jelek szerint átaludták a hidegháború melegkonyhai évtizedeit. A belügyi vonal, amely a reprezentatív éttermekben „rombolás- és merényletelhárítá­sért" felelt, alig-alig tudott a felettesek felé valami eredményt felmutatni. A korabeli jelentések megemlítik például, hogy Novotny csehszlovák elnök látogatásakor „egy egész kötözött sonkát romlott, egészségre ártalmas állapotban" találtak, valódi szabotázs azonban nem árnyékolta be az étterem életét.51 Nemcsak a Gundel tartozott a „rombolás és merénylet elhárítás céljából kiemelt vendéglátóipari objektumok” közé, hanem a belügyesek mindazokat a vállalatokat fokozottan felügyelték, amelyek ételei, italai, süteményei felbukkanhattak a protokollrendezvényeken. A hatvanas évekre így az állambiztonság látókörébe került a Vörösmarty cukrászda, a Pannónia Éttermi és Büfé Vállalat, a Puskin utcai Hidegkonyha, valamint a Fővárosi Ásványvíz és Jégipari Vállalat Margitszigeti Töltőüzeme is.52 A Gundelt sajátos miliő vette körül, az egyik állambiztonsági jelentés szerzője így tárja elénk e mikrovilágot „A vállalat környékén élénk és nagy a forgalom. A közelben lévő állatkert, s a 46 Jelentés a Gundel étterem operatív helyzetéről. Budapest, 1961. június 8. ÁBTL 3.1.5. 0-20004/3. 8.; Jelentés a Gundel étterem operatív helyzetéről. Budapest, 1969. november 14. ÁBTL 3.1.5. 0-20004/3.21. 47 Jelentés a Gundel étterem operatív helyzetéről. Budapest, 1969. november 14. ÁBTL 3.1.5. 0-20004/3. 9. 48 Határozat. Budapest, 1968. szeptember 9. ÁBTL 3.1.5. 0-20004/1. 4. 49 Jelentés. Budapest, 1961. június 8. ÁBTL 3.1.5. 0-20004/3. 9. 50 Jelentés. Budapest, 1961. június 8. ÁBTL 3.1.5. 0-20004/3. 9. 51 Jelentés. Budapest, 1961. június 8. ÁBTL 3.1.5. 0-20004/3.11. 52 Határozat. Budapest, 1968. szeptember 9. ÁBTL 3.1.5. 0-20004/1. 4. 199

Next

/
Oldalképek
Tartalom