Forrás, 2011 (43. évfolyam, 1-12. szám)
2011 / 1. szám - Müller Rolf: Célkeresztben a Forrás: Kísérlet egy állambiztonsági történet rekonstrukciójára
tóttá. A tabutéma megsértéséért a főszerkesztőt újra raportra hívták, miután a minisztérium írásbeli figyelmeztetésben részesítette.18 1982 végéhez közeledve újra heves reakciókat váltott ki egy írás. Novemberben a főszerkesztők szokásos budapesti útbaigazításán Agárdi Péter, az MSZMP Központi Bizottsága Tudományos, Közoktatási és Kulturális Osztálya (TKKO) alosztályvezetőjének hibaleltárában előkelő helyen szerepelt Bíró Zoltán Illyés- tanulmánya (Magyarok: szorongok és békétlenek. Vázlat Illyés könyvének értelmezéséhez), amelyben a nem egészen fél éve regnáló művelődési miniszter, Köpeczi Béla mutatta ki a régi nemzetkarakterológia feltámasztására tett kísérletet. A ledorongolásra a Forrás főszerkesztője önkritikával válaszolt.19 1983-ban a szárszói konferencia 40 éves évfordulójára tematikus számmal készült a szerkesztőség. Hatvani, a többi főszerkesztővel együtt, már február végén megkapta a miniszteri ukázt, amelynek a lényege az volt, hogy nem kell túl nagy kampányt indítani az 1943-ban történt események mellett, azaz folyóiratonként csak legfeljebb két írás jelenjen meg e témában, illetve azokban a harmadik utas kísérlet felelevenítése kerülendő. A Forrás augusztusi megemlékezése főleg ez utóbbi, ideológiai instrukció megsértése miatt került a támadások kereszttüzébe. Salamon Konrád cikke (Szárszó, 1943) először a sajtóban kapott éles kritikát, majd a minisztérium és a megyei vezetés kérte számon a közlemény Németh Lászlóra vonatkozó, „politikailag tarthatatlan" nézeteit. Október 3-án a Bács-Kiskun Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága, hogy elejét vegye a további eltévelyedéseknek, a folyóirat mellé új eszmei-felügyelő szervet: egy szerkesztő- bizottságot rendelt ki.20 Ennek ellenére ezután is akadt probléma a Forrás körül. 1985 elején ismét egy tematikus összeállítás, az előző év decemberében megjelent, népfőiskolái mozgalommal foglalkozó szám váltotta ki Tóth Dezső nemtetszését. A miniszterhelyettes három fiatal író, Csengey Dénes, Elek István és Varga Csaba megnyilatkozásait értékelte túlzottan meredeknek.21 Az ügyek tehát végigkísérték a kecskeméti lap hetvenes-nyolcvanas évekbeli történetét, állambiztonsági lenyomatai mégsem maradtak fenn, legalábbis a kutatás során ez idáig nem kerültek elő. „Szerencsés" kivételt képez - e felsorolásban épp ezért szándékosan nem említve - a Forrás történetének legnagyobb visszhangot kiváltó fejezete. 18 Hatvani: i. m. 27-29. Fűzi: i. m. 92-93. Vörös László: Szigorúan ellenőrzött mondatok. A főszerkesztői értekezletek történetéből 1975-1986. Szeged, Tiszatáj Alapítvány, 2004.126-127. 19 Vörös: i. m. 49-53., 251-252. 20 Hatvani: i. m. 62-75. Vörös: i. m. 175-180., 254-255., Fűzi: i. m. 94. Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltára (BKMÖL) 1. f. 1. cs. 24. ő. e. 1983. 890. köteg. Tájékoztató a megyei pártvégrehajtóbizottság részére a Forrás 1983. évi 8. számáról. 1983. augusztus 26. BKMÖL XXXIII. 5. 1. f. 1. cs. 24. ő. e. 1983. 2169. d. 1. dosszié. Jegyzőkönyv az MSZMP Bács-Kiskun Megyei Végrehajtó Bizottságának 1983. augusztus 30-i üléséről. Uo. XXIII 1/a. 1983.129. d. 14. kötet. Jegyzőkönyv a Bács- Kiskun Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága 1983. október 5-i üléséről. Köszönöm Orgoványi István kollégám közreműködését a Forrással kapcsolatos megyei levéltári dokumentumok felkutatásában. 21 Hatvani: i. m. 75-81. Fűzi: i. m. 94. 83
