Forrás, 2011 (43. évfolyam, 1-12. szám)

2011 / 5. szám - Potozky László: Pörgő szilvák

tuszkolt a szájába, de voltak olyanok is, akik egy deci Szánkóssal pótolták a reggelit. Feri kikérte a kávét, a boltos megkérdezte, lesz-e még valami, adhat hitelbe is, de ő nemet intett. Csóró volt, viszont soha életében nem verte magát adósságba. Traktor közeledett, utánfutója csattogva panaszkodott a falusi út kátyúira. Feri felkapta a cókmókjukat, és már kapaszkodott is az utánfutóra, hogy helyet fog­laljon magának és feleségének. Virág vele szemben ült le, lazán széttett lábaikat egymásnak támasztották, és közéjük állították a szedővedreiket. Két napszámos­nak nem jutott ülőhely, egyik a vödrén foglalt helyet, a másik, egy kamaszkorú fiú, a traktort az utánfutóval összekötő csatlakoztatóra állt. Szétoszlott a köd, mire kiértek a faluból, feltűntek a dombokon sorakozó szilvások. Egy félkegyelműnek látszó férfi pajzán nótákat dalolt, az összekötő rúdon egyensúlyozó fiú is betársult. Két nő arról vitatkozott, melyikük férje jobb az ágyban. A vödrön ülő napszámos röhögve hámozta le hátsójáról a széttört műanyagot, miután az egy erősebb döccenőnél behorpadt. Csak Virág meg Feri hallgattak, mintha még a beszédre is sajnálnák az energiát, különösen, hogy csak két darab keksz és pár korty kávé szolgált egész napi táplálékukul. Feri már a szilvással szomszédos réten leszökött a még mozgó járműről, és bevette magát a sorok közé. Harmattól átnedvesedett rongy lógott az egyik ágon, az ő jelük. A tegnap este félretett szedőállványt is megtalálta, ez ma is az övék, így Virág is tud a felső ágakról szedni. A reggel párás levegőjén a fákra szórt permet bűze ült. Feri pár nap alatt hoz­zászokott, már észre sem vette azt a nyomott szagot, melyből ha mélyet lélegzett az ember, fejében és tüdejében egyszerre feszített valami szúró fájdalom. Virág ellenben, mint sokan mások, tíz nap szedés után is gyakran rosszul lett, émely- gett, néha hányt is. A mérnök persze biztosította munkásait, a szétszórt permet- nek csak a szaga kellemetlen, egészségre káros hatása nincs. Befejezték a tegnap elkezdett fát, két láda. Feri szétkémlelt, majd látván, hogy a mérnök még nem jött ki, felmászott a következőre, és megmarkolta az ágait. Ilyentájt haladtak a legjobban, lehetett a tiltásra fittyet hányva rázni a fákat. A többi szedő jóformán még munkába sem állt, és ők már a harmadik fájuknak fogtak neki. Feri épp gyűjtötte a lendületet az első rázáshoz, amikor meghallotta a mérnök terepjárójának burrogását, majd rövidesen a gyűlöletes hang forrása is feltűnt a sorok között. Megadóan szökött le, felállította Virágnak az állványt a legjobban termő ágak alá, majd ő is visszakapaszkodott, és marokszám dobálta a poros tapintású szilvákat a vödrébe. Utasítás szerint szárastul kellett volna szed­jék, de ha betartják a főnökség összes rigolyáját, hat munkanap alatt három napra elegendő pénzt sem keresnek. Lényeg, hogy a ládákban a felső rétegeknek legyen szára, a többi pedig jó úgy, ahogy van a németeknek, olaszoknak, vagy kinek a francnak viszik külföldre. Még keringett egy ideig a motorzaj a szilvásban, aztán a mérnök nagy szája vette át a helyét. Félig tréfásan, félig lekezelően dobott oda egy-egy szót a mun­kásoknak, a ládákba pillantva megjegyzéseket tett a szedés minőségére. A mun­kások feltűnő lelkiismeretességgel csípték a szárat hüvelyk- és mutatóujjuk közé, szemenként rakták a szilvát vedreikbe. 6

Next

/
Oldalképek
Tartalom