Forrás, 2011 (43. évfolyam, 1-12. szám)

2011 / 4. szám - Sümegi György: Gy. Szabó Béla Homokvilága körül

szanki világot mutató könyv. Szerkesztette az előszót is író kolozsvári képzőművészet-kutató, Murádin Jenő és Szakái Aurél történész, a kiskunhalasi Thorma János Múzeum igazgatója. Kiadóként e múzeum és Szánk Község Önkormányzata jegyzi a könyvet, amelynek belső címe: A szanki homokvilág Gy. Szabó Béla művészetében. Vagyis az összeállítói szándék szerint egybefoglalja mindazon írásos megnyilatkozásokat és rajzolt, festett műveket, amelyek Gy. Szabó Béla munkásságában a szanki világhoz köthetők. Ezen üdvözlendő törekvésnek megfelelően közli a kötet a föntebb bővebben idézett írásos vallomást, a Homokvilág huszonnyolc tusrajz Gy. Szabó Béla vázlatkönyvéből 1937-1939 (kiadta a szerző, Kolozsvár, 1941.) címú rajzkönyv teljes anyagát, továbbá mindazon művekből jelentős darabokat, amelyek e témakörhöz köthetőek. A szövegeket magyarul s angolul párhuzamosan hozzák, míg a bevezetőnek csak rövid tömö- rítvényét. Összefoglalóan rögzíthető, hogy a kötet szerint Gy. Szabó Béla 65 képben (37 tollrajz, 17 pasztellkép, 8 fametszet, 4 szénrajz) ragadta meg s tudta kifejezni a homokvilág ikonográfiáját. A metszetek kivétel nélkül Gy. Szabó Béla: Barangolókönyv I. (Minerva Rt., Kolozsvár, 1939) című fametszetes könyvéből lettek átvéve. Ennek bevezetőjét így kezdi: „Pusztán, tengeren, erdőn barangoltam magamban", majd metsze- tes bevezetőjében közöl kunságit is. Ezt követi a Puszta című metszetciklus, amely tizenegy művet tartalmaz, s ezekből hatot, tehát nem a teljes sorozatot hozza az új kötet, amelynek alapja a Homokvilág rajzkönyv. Igen, rajzkönyv, nem album, ahogy az egyébként a témában jól eligazító bevezető jelzi. A korban ugyanis a puha fedeles, rajzok együttesét, akár tematikailag összefüggő rajzciklusokat tartalmazó kiadványt rajzkönyvnek nevezték. Klasszikussá érett példája az 1941-es könyvhéten bemutatott Szalay Lajos hatvan rajza (Bolyai Akadémia, bev.: Kassák Lajos). Gyaníthatjuk, hogy a Homokvilág visszafelé történő „albummá" minősítése e mostani, ugyancsak albumként megjelentetett mű fundamentumát véli erősíteni. Pedig valami furcsa torzítás történt. A Homokvilág könyv eredeti méretét (175x245 mm) megnagyobbították (200x263 mm), és ez annyit is jelent, hogy a rajzok méretét megnövelték, s megváltoztatott arányaiban így elvesztette eredeti intimitását és közvetlenségét. De az egész könyv album, mutatós képzőművészeti kiadványként jelent meg. Ebben a formában Gy. Szabót is albumosítot- ták, őt is elérte a könyvkiadási divat, az albumok bővedje. Noha ma már a könyvkiadók is visszakoznak ettől a keresletet a kínálat mértékében soha nem találó formától. Persze a könyvet létrehozók törekvései, hogy minél mutatósabb, vonzóbb formában adhassák az olvasó kezébe Gy. Szabó szanki homokvilágát, megérthető, hiszen a kemény és elomlóan lágy színharmóniában pompázó könyvfedél önmagában is vonzó, esztétikus látvány. Már a szerző neve mellőzésével a borítón használt átalánosított, vagyis az alkotó nevével nem konkretizált cím is erre utal: A szanki homokvilág. Pedig Gy. Szabó föntebb idézett szövege is jelezte, hogy „Szomorú könyveket olvasni mostanában az alföldi népről" kitételéhez nemcsak Erdei Ferenc Futóhomokját gondolhatjuk oda akkori olvasmányai közé, hanem forgathatta a kiskunhalasi újságokat, amelyek közölték Lakatos Vincének a mélyebb kiskunsági szegénységet, életküzdelmet bemutató írásait és fényképeit, amelyek bemutatják a homokba vájt kunyhók, a dekungok világát, a mezítlábas iskolás gyerekeket, és a tájban élők életreszóló szegénységét, a megélhetésért folyó szüntelen küzdelmüket, kiszolgáltatottságukat.4 Gy. Szabó talán első metszetkönyve (Liber Miserorum, Claudiopoli, 1935) kritikai fogadtatásának keserűségében („Lebunkózták a könyvet"5) már nem hajolt, nem is akarhatott ilyen mélyre hajolni. Maradt barangoló,

4 Lásd erről: Lakatos Vince: Árva népem. Stádium, Bp., 1941, Szűcs Károly: Lakatos Vince, a fotográfus. Szerk.: Szakái Aurél. Thorma János Múzeum, Halasi Múzeum Alapítvány, Kiskunhalas, 2001.

5 Idézi: Murádin Jenő: Gy. Szabó Béla. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1980. 27.

108