Forrás, 2011 (43. évfolyam, 1-12. szám)
2011 / 2. szám - HETVEN ÉVE SZÜLETETT GION NÁNDOR - Kántor Lajos: A szégyen éveiből
Kántor Lajos A szégyen éveiből A szégyen éveit-évtizedeit követő, a rövid ideig tartó remény éledésének, napjainak- heteinek kolozsvári történetét, az 1989. december 21-től számított időszakot kutatva, a Kolozsvári Magyar Demokrata Tanács karácsonyi megalakulásának és a kora tavaszi folytatásnak a dokumentumait keresve saját (már-már mindent elöntő) papírhalmaim közt meglepő fölfedezést tettem. Felszínre került egy dosszié, amelyen egy rég halott szerkesztőségi kolléganőm írásával ez olvasható: Kós-anyagok és egyéb tartalékok. Valóban megtalálom benne két, valamelyik évfordulóra a Korunkba szánt írás gépiratmásolatát (vagy a megvalósulhatott 90.-re, az 1973. novemberibe már nem fértek bele, vagy ami valószínűbb: a központi utasításra letiltott Kós-centenáriumon akartuk megjelentetni őket); az egyik Kós Károly szövege (Középkori város - korszerű város - 1990 márciusában közölhettük), a másiknak Otto Folberth a szerzője (Kalotaszegi utam. Kós Károly ötvenedik születésnapjára). Az „egyéb tartalékok" sem érdektelenek. Különösen az a két nyomdai levonat, amelyek Illyés Gyula nevéhez kötődnek. 1977 áprilisában szerettük volna megjelentetni, másodközlésben, A törzs szavait, minthogy azonban a cenzúra eltanácsolta (egy kézzel ráírt „el" tanúskodik erről), nem kerülhetett be a „Mai magyarországi költők" összeállításba - amely persze így, utólag sem szégyellni való, hiszen Nagy László ( Didergő ezüstfiú), Szécsi Margit (Menet), Kormos István (Egy rákvadászat emlékére), Orbán Ottó (Canto) és Veress Miklós (Hét bagatell) alkotja a csokrot. A másik levonat - két oldal, eredetileg 857-es és 858- as oldalszámmal - rejtélyesebb. Megpróbálom kikövetkeztetni, honnan való (az nyilván nem kétséges, hogy egy készülő Korunk-számból, bár erre semmi konkrét jelzet). Ezen két szöveg olvasható: Kettős évforduló. Beszélgetés a nyolcvanéves Illyés Gyulával (fölötte szerzőként az én nevem), az interjú alatt Csávossy György verse, Áldás címmel. Nos, Csávossy versét, Szerelemre változtatott cím alatt, megtalálom a Korunk 1982.11. számának 823. lapján - az Illyés-interjút viszont hiába keresem. Álljon hát itt, közel négy évtizedes késéssel, teljes egészében. Kettős évforduló Beszélgetés a nyolcvanéves Illyés Gyulával- 1982 végén kettős évfordulóra emlékezik a Korunk: éppen ötven éve, hogy a Gaál Gábor szerkesztette régi folyamban először jelent meg vers, mégpedig a korabeli magyar líra két kiemelkedő ifjú képviselőjének egy-egy alkotása. Ahogy ezt már a középiskolában is tanítják, Illyés Gyula Hősökről beszélek című népi hőskölteménye és az Invokáció József Attilától. S a Hősökről beszélek szerzőjét most nyolcvanadik születésnapján köszönthetjük. De ha csak a fél évszázadra gondolunk, egy, 57
