Forrás, 2011 (43. évfolyam, 1-12. szám)
2011 / 1. szám - Doncsev, Toso: Példa és jelkép: Lőrincz Csaba: A mérték
Doncsev Toso Példa és jelkép Lőrincz Csaba: A mérték „Bátor vagy és körültekintő minden körülmények között. A borítón középkorú, fáradt, markáns férfiarc. Magas, ráncoktól barázdált homlok, kékesszürke szem, tűnődő tekintet, kérdő szemöldök, vastag ajkak, erős áll. A könyv közepén ugyanez a fénykép aláírással: „Meggyötört, töprengő közép-európai arc." Lőrincz Csaba, a tragikus hirtelenséggel elhunyt politológus néz ránk, Kárpát-medencei sorstársaira. Figyelemfelkeltő kiadvánnyal jelentkezett a Kisebbségekért - Pro Minoritate Alapítvány és a Méry Ratio Kiadó: A mérték címmel vaskos, közel nyolcszáz oldalas kötetbe gyűjtötte Lőrincz Csaba eddig fellelt írásait - cikkeit, tanulmányait, előadásszövegeit, fordításait, a vele készült interjúkat, illetve olyan anyagokat is, amelyeknek nem egyedüli alkotója volt, de társszerkesztői részvételét beazonosították. Rövid idő alatt derekas és kiváló munkát végeztek a szerkesztők: Borsi-Kálmán Béla, Filep Tamás Gusztáv és Zelei Miklós. Az írásokat - témájuktól és műfajuktól függetlenül - négy, alkotói korszak: 1980-1986, 1987-1997,1998-2002, 2003-2008 szerint tagolt ciklusban, általában időrendben közük. Ott tesznek csak kivételt, ahol a kronológiában két, rokon témájú írás közé egy más tárgyú szöveg ékelődne be. Az anyagokat magyarázó és bibliográfiai jegyzetekkel látták el. Az alkotói munkásságot bemutató rész után következnek a dokumentumok - a kedvezmény törvény koncepciója és normaszövege, valamint a Securitate Lőrincz Csabáról szóló jelentései. A kötetet két további, nagy ívű fejezet zárja: Lőrincz Csaba, a béke embere alcímmel Zelei Miklós beszélgetései Lőrincz Csaba életéről édesanyjával, Lőrincz Bélánéval, öccsével, Lőrincz Tiborral, névleges házastársával, Franki Klárával és hajdani munkatársaival: Csuday Balázzsal, Klein Andrással és Németh Zsolttal. Végül a 2008. március 25-ei gyászszertartáson elhangzott beszédek, illetve barátok, tisztelők és kollégák sajtóban publikált búcsúztatói kaptak helyet a könyvben. A kurta tartalmi ismertetésből is kiviláglik, hogy az így létrehozott mű nem szokványos kiadvány, nem emlékkönyv. Különlegessé teszi, hogy bár nem is életrajz, mégis az benne a legizgalmasabb, hogy mind a szerző műveiből, mind pedig a róla szóló interjúkból és visszaemlékezésekből egy megszenvedett, gyötrelmes életút és egy mértékadó, példaértékű gondolkodásmód és jelentős közérdekű tevékenység tárul elénk. Lőrincz Csaba nem hagyott maga után monográfiákat, nem volt magányos szobatudós, ismereteit egy ügy, egy eszmei irányzat, egy megvalósítható és megvalósítandó kormányzati program kimunkálásának rendelte alá. Csapatjátékosként, társszerzőként, s olykor névtelenül számtalan anyagot öntött végső formába, még többet töprengett, faggatta társait, vitapartnereivel polemizált, kérdéseket tett fel, logikusan érvelt és kristálytiszta következtetéseket vont le a megismert elméletekből, kutatásokból és nézetekből, a valóság górcső alá vett jelenségeiből, és véleményét nem rejtette véka alá. Értékhiányos, elgyávult és egyszersmind agresszív világunkban szemlélete, stílusa, jelleme mindnyájunk számára igazodási pont. A többszólamú kötet alaphangját a barát és eszmetárs, Pethő Sándor esszéje Értékkel és mértékkel. Morálfilozófiai jegyzet egy életmű keletkezéstörténetéhez adja meg, egyben ráhangolja az olvasót Lőrincz Csaba munkásságának befogadására. Pethő egy kora gyermekkori naplófeljegyzés tőmondataiból kiindulva a homokvárépítés és a betonkeverés hasonlatával jellemzi Lőrincz 122
