Forrás, 2011 (43. évfolyam, 1-12. szám)
2011 / 10. szám - "Az életet már megjártam": Beszélgetés Beke Józseffel
- A nyolcvanas évek közepén volt egy nagyon értelmes, olvasott tanítványom, aki egyszer megkérdezte tőlem: „Mi az, hogy pártütés?" Akkor fogalmazódott meg bennem, hogy - mivel a Bánk bán olyan alapmű, amit még sokáig fognak tanítani, s nem lehet tudni, hogy száz-kétszáz év múlva mit fognak belőle megérteni a diákok - érdemes lenne akár minden szavát magyarázatokkal ellátni, mert az ismeretlen vagy módosult jelentéstartalmú kifejezések száma idővel egyre több lesz. Megjegyzem, az általános és középiskolai tanárok egyre inkább küzdenek ezzel a problémával. Az irodalmi szemelvények alatt lábjegyzetben olvasható szómagyarázat ma már gyakran kevésnek bizonyul. Jóval több szó jelentését kell megmagyarázni a tanulóknak. Gondoljunk például Fazekas Mihály Lúdas Mattijának nyelvezetére. Azt is tapasztaltam, hogy sok gyerek a „Megállók a kanyargó Tiszánál" sorban az igét jelen idejűnek érzi. A szómagyarázatok állandó frissítésére, bővítésére lenne szükség, ezzel szemben az újabb kiadásoknál a tankönyvek, szöveggyűjtemények szerzői változatlanul átveszik az előző kiadás lábjegyzeteit. Volt a Bánk bán-szótár elkészítésének egy prózaibb, de a korra jellemző motivációja is. Tudni kell, hogy a vezetői beosztásom ellenére én soha nem voltam párttag, márpedig egy ilyen nagy gimnáziumban nem csak az igazgatónak kellett volna annak lennie. Ezt a kívánalmat Fischer István többször is közvetítette felém, amire az volt a válaszom, hogy majd akkor szóljon, ha már választanom kell a párttagság és az állásom között. Hogy erre ne kerülhessen sor, tulajdonképpen ő találta ki, hogy legyen egy társadalmimunka-felaján- lásom - amit akkoriban a pártvonalon igen respektáltak -, s akkor talán nem feszegetik tovább ezt a párttagságdolgot. így történt, hogy társadalmi munka fejében fogtam hozzá a tudományos munkához, bár már ez előtt is publikáltam párszor a Magyar Nyelvőrben. így készült el több mint ötévi munkával - Orosz László 1983-ban megjelent kitűnő kritikai kiadásának drámaszövege alapján - a Bánk bán-szótár, amit Katona József születésének 200. évfordulója alkalmából adott ki a Katona József Társaság 1991-ben.- Hogy született a Zrínyi-szótár?- A Bánk bán-szótárnak igen jó fogadtatása lett. A nyelvészeti szaklapokban többször is írtak róla, a következő évben pedig a Magyar Irodalomtörténeti Társaságtól megkaptam a Toldy Ferenc-díjat. Ezután keresett meg Kovács Sándor Iván professzor, nagy Zrínyikutató irodalomtudós, az ELTE BTK Régi Magyar Irodalomtörténeti Tanszékének tanára, később vezetője, hogy készítsem el a Zrínyi-szótárt is. Első hallásra nem lelkesedtem az ötletért, mert a Zrínyi-életmű tízszerese a Bánk bán szövegének. Míg ez durván 14 000 adatot tartalmaz (a szótár 6882 címszó 127 504 előfordulását dolgozza fel), addig a Zrínyiéletmű feldolgozása kb. 130 000 adat utánajárását igényelte. Végül mégis igent mondtam, s bő tíz év munkájának eredményeként jelent meg 2004-ben a Zrínyi-szótár. Az ezt követő időben a „melléktermékként" keletkezett magyarázó cikkeimet jelentettem meg a Magyar Irodalomtörténeti Társaság Irodalomismeret című folyóiratában.-Mikortól segítette a munkájában számítógép?- Csak úgy másfél évtizede. A Bánk bán-szótár még úgy készült, hogy először katalóguscédula nagyságú papírocskákra kiírtam minden szót a szövegkörnyezetével és szófaji sajátosságaival együtt. A 135 000 Zrínyi-cédula elkészítése négyünknek öt évig tartott, s tele lett velük egy nagy katalógusszekrény. A cédulázásban a feleségem mellett Bajtai Mária és Kristóf Antónia tanárnők voltak a segítségemre. A cédulák betűrendbe sorolásában pedig még a magyar fakultációra járó tanítványaim is részt vettek. Ezután kezdődhetett el az érdemi munka, a cédulák tartalmának a feldolgozása. Szerencsére 1996 elején a műszaki fordító fiam „kinőtt" egy számítógépet, amit nekem adott, s ezzel folytattam a munkát. Később a Radnóti-szótár adatfelvitelét a számítástechnikában igen jártas másik 94
