Forrás, 2011 (43. évfolyam, 1-12. szám)
2011 / 10. szám - Tőzsér Árpád: Helynevek a máz alatt
Tőzsér Árpád Helynevek a máz alatt 1948-ban a csehszlovák hatalom egyetlen tollvonással-törvénnyel félezer szlovákiai magyar helynevet tett indexre, illetve szándékai szerint: semmissé. 2004- ben megjelent Ján Stanislav Slovensky juh v stredoveku (A szlovák dél a középkorban) című művének második kiadása (az első kiadás 1948-ból való), s mivel szerzője, az 1977-ben elhunyt szlovák nyelvész, szlavista a szlovákiai magyar helynevek 1948-as szlovakizálásának egyik spiritus rectora volt, műve a barbár helynév-genocídum elméleti megalapozásának, koncepciójának is tekinthető. Tudtam a mű második kiadásáról, de megszereznem csak most sikerült: a téma aktualitását jelzi, hogy a kései második kiadás is hetek alatt elfogyott, s mára a mű már megint csak nehezen hozzáférhető. A terjedelmes, háromkötetes opus tulajdonképpen a Kárpát-medence szlovák (szláv) földrajzi neveinek etimológiai szótára (azért csak tulajdonképpen, mert a szerző a helynevekből egyfajta középkori „szlovák" településföldrajzot is próbál kikövetkeztetni), de nem tartalmazza azt a húszegynéhány dél-szlovákiai szlovák helynevet, amelyet az ominózus 1948-as esztendőben a szlovák történelem és irodalom jeleseinek nevéből kreáltak. Ezek a Stanislav-könyv első megjelenésével egy időben születtek, s a többi, több százra rúgó újonnan (illetve a két háború között) képzett szlovák helynévtől abban különböznek, hogy míg emezeknek sok esetben legalább hangtani-alaktani közük van az eredeti helynévalakokhoz, amazoknak semmilyen néven nevezendő kapcsolódásuk nincs (és nem is volt) azokkal a konkrét településekkel, amelyeket máig jelölnek. Az olyan helynevek tartoznak ide, mint az utazók vagy a történelemben jártas közönség számára már többé-kevésbe ismerősen csengő Stúrovo (Párkány), Hurbanovo (Ogyalla), vagy a magyar fül számára teljesen semmitmondó Palárikovo (Tótmegyer), Sládkovicovo (Diószeg), Hrobonovo (Alistál), Safárikovo (Tornaija), Bottovo (Gernyőpuszta), Jánosikova (Dénesd), Gabcikovo (Bős), Hamuliakovo (Gútor), Hviezdoslavov (Németsók), Kolárovo (Gúta), Kukucinov (Nemesoroszi), Matúskovo (Taksony), Palkovicovo (Szap), Svätoplukovo (Salgó), Tesedíkovo (Pered), Tomásikovo (Tallós) stb. (Valamennyi egykori szlovák nemzetvédő politikusok, írók nevéből képezve!) Az alábbiakban éppen ezekről és Ján Stanislav művéről kívánok néhány szót ejteni. Szögezzük le, hogy a hatalmas helynévanyagot összegyűjtő és feldolgozó Stanislav-monográfiában rengeteg a komoly tudományos érték, a professzor 39
