Forrás, 2011 (43. évfolyam, 1-12. szám)
2011 / 10. szám - Petőcz András: Csevegésben, lágy olvadozásban; Mostanság az Isten; Sétálgat az Isten
Petőcz András Csevegésben, lágy olvadozásban Csevegésben, lágy olvadozásban, feloldás nincsen, legfeljebb gyász van. Elmerülsz végleg, ha elmerülhetsz, a pusztulásban, a pusztulásban. Megindul minden, omlik, omlik szerte, a fold csuszamlik, mint ami szeretne magas hegyből lapos síkká lenni, hogy a világot végleg beterítse. Göröngyök zúgnak, zuhannak mélybe, zuhannak bánatra, zuhannak reményre, mindenik hazába pusztulást üzennek, mindenik ruhába beletekerednek, piszok és sár fedi a gyönyörű kelmét, pokolba taszítva ünnepi kelengyét. Mostanság az Isten Vége van, örökre vége, a futásnak, amiben hittem: túlzottan ritkán hajol le énhozzám mostanság az Isten. Túlzottan ritkán érzem azt, hogy megnyugtató keze vezet, pedig tudtam még valaha, ismertem ezt a szent kezet. 34 Nélküle egyedül vagyok! A semmi ágán kicsinké szív: látom, hogy csendesen vacog.
