Forrás, 2011 (43. évfolyam, 1-12. szám)

2011 / 9. szám - Fried István: Az irodalmi két/többnyelvűség - komparatisztikai nézőpontból

terek" elemzésére kerítek sort.) Az sem mellékes, hogy fejtegetéseimnek ötletét olyan értekezletek anyaga adta, amelyek ugyan első megközelítésben inkább kapcsolattörténeti feltárásokat tűztek ki célul - (jóllehet a kapcsolattörténet erősen hátraszorult az összehasonlító irodalomtudományi kutatásban, a magam részéről mégsem becsülném le sem hozadékát, azaz a felszínre hozott „anyag"-mennyiséget, sem a továbbgondolás céljából bemutatott tényezőket, mivel akár a kölcsönhatások, akár a puszta „kapcsolatok" eleve jelződései egy folyamatnak, amelyek irodalmak/kultúrák egymásba szövődéséhez, nem kizárólag genetikus kapcsolatok leltárba vételéhez vezetnek). Ilyen módon a mainapság inkább a tipológiai analógiákra vagy szubrégiók/régiók általánosabb jellemzőinek kutatására összpontosító értekezletek, tanulmánykötetek jelentőségét nem tagadva, a kétoldalú érintkezéseket elemző szimpóziumok hasznát is számottevőnek minősítem. Ilyen megfontolásból vettem újra kezembe a délszláv (ezúttal: szerb, horvát, szlovén) - magyar folklórtanácskozások két kötetét, hogy mai nézőpontból mérlegeljem az interetnikus kapcsolatok kutatásának akkori eredményeit: mind világosabbá lett az a már a XIX. században is ismert, leírt tétel, miszerint a szerb-magyar, horvát-magyar és bizonyos szempontból a szlovén-magyar érintkezések igen fontos, az irodalom és a folklorisztika körébe vágó eredményeket tartalmaz(hat)nak, közös monda- és regehősök, szólások, szavak, sőt énekek ide-oda vándorlásában, tárgy- és motívumkölcsönzésben gazdag a vizsgált/vizs- gálandó anyag. Ennél látványosabb, a népek együttéléséből még közvetlenebbül származtatható példák is előkerültek a tanácskozások folyamán. Az 1983. november 1-3-án tartott értekezlet bevezető előadásában például Hadrovics László1 egy 1675-ös horvát könyv verseit idézte, amelyeket megelőz egy előszó. Innen tudható, hogy milyen dallamokra lehet ezeket a verseket énekelni. Az egyik nem más, mint a Szilágyi és Hajmási históriájának kezdő sora. Ez a magyar, a horvát, a szlovák és a szlovén irodalomban egyként honos történet (vagy annak énekelt változata, dallama) a XVII. század 70-es éveiben horvátok lakta földre is eljutott, dallama olyan népszerűvé vált, hogy alkalmasnak bizonyult egy másik vers hozzáidomítására. Ha ehhez hozzáveszem a széphistória magyar utóéletét (kiemelkedő jelentőségű Vörösmarty Szilágyi és Hajmásba az 1829-es Aurorában), majd Kollár híradását arról, hogy többek között megkapta a Michal Siladi a Wáclaw Hadmázi című epikus verset, fölvázolható egy kelet-közép-európai közös irodalmi/kulturális szöveg, amelynek „elsőbbségéért" szlovák-magyar vitázók „küzdöttek" egy jobb ügyhöz méltó hevülettel, jóllehet éppen az a közösnek minősíthető irodalmi/verses elgondolás érdemel figyelmet, amely a maga nyelvébe birtokolja a közös tárgyat, amelynek így különféle nyelvi/verselési változatai lesznek.

Az 1987. november 2-3-án megrendezett konferencia előadásait közreadó kötetben újabb adatok figyelmeztetnek, hogy a hétköznapi életet nem kevésbé hatotta át a népek együttélésének tudata, ezt igazolandó ezúttal a többnyelvűség megjelenését szemlélhetjük. Andrásfalvy Bertalan2 egy „novellaszerű tárcát" mutatott be, „melyen a szlavóniai szerb értékrend és erkölcs ragyogó leírását találjuk éppen az ottani sváb telepesekével összevetve." S bár az 1874-es esztendő (a novella kiadásának éve) már erősen a nemzeti differenciálódás, sőt a nemzetpolitikai ellentétek periódusába esik, s a népkarakterológiát célzó fejtegetéseket is többé-kevésbé ezek a politikai ellentétek határozzák meg, a novellában található reáliák

1 Hadrovics László: Bevezető. In: Folklór és tradíció I. A hagyományos műveltség továbbélése. Szerk. Kiss Mária. Budapest, 1984, 15. Hadrovics Lászlónak ez, illetőleg korábbi összefoglalása kijelöli a további kutatási feladatokat, amelyek azóta is kutatóikra várnak. Vö. Uő: Magyar és déli szláv szellemi kapcsolatok. Budapest 1944.

2 Andrásfalvy Bertalan: A magyar-délszláv-német népi kultúra egy korabeli szerző szemével. In: Folklór és tradíció VI. A III. magyar-jugoszláv folklórkonferencia előadásai 11. Szerk. Kiss Mária. Budapest, 1988, 60-66.

65