Forrás, 2011 (43. évfolyam, 1-12. szám)
2011 / 9. szám - Egriné T. Szonja: Radnóti Miklós egy éve Liberecben
következtek. A libereci textiltermékek messze a határon túl (Olaszország, Törökország) is ismertek voltak, sőt az 1797-ben megrendezett prágai kiállításon is nagy sikert arattak. További mélyrehatóbb változásokat hoztak magukkal az Angliából érkező első kötő- és vágógépek, amelyeket 1790-ben állítottak munkába. Ebből az időből származik az első géppel felszerelt gyár is.5 A napóleoni háborúk visszavetették a város gazdasági fejlődését. Az újabb változást az 1826-os év jelentette, amikor Johann Liebig báró megalapította posztó- és gyapjúgyárát, amelyet később fokozatosan bővített és modernizált. A 19. század második felében Liberecben komoly fejlődésnek indult a textilipar, és folyamatosan növekedett a kivitel. A 20. század elején már az ország legsűrűbben lakott városává vált. Ebbe a városba érkezett Radnóti Miklós nagybátyja, Grosz Dezső kíséretében. Utazásáról a volt matematikatanárának, a vele baráti kapcsolatban álló Hilbert (Komlósi) Károlyhoz írt levelében számol be. „Nagyon jól utaztunk, bár kissé keserű szájízzel (mármint én): az járt mindig az eszemben, hogy evvel a hálókocsijeggyel adtam el az életemnek minden ábrándját, ambícióját, idealizmusát. No, nem baj. Még általános megrökönyödésre visszaveszem majd..."6 Radnóti a libereci ismerőseinek emlékében Az első utam Liberecben a helyi levéltároshoz, dr. Vladimír Rudához vezetett. Készségesen állt rendelkezésemre, és éveken keresztül támogatott kutatómunkámban. Segítségével jutottam el Radnóti Miklós hajdani iskolájába, sikerült megszereznem Radnóti rendőrségi bejelentőlapját, megtalálnom azt a házat, ahol lakott, sőt még hajdani szerelmének, Tininek a kilétét, tartózkodási helyét is sikerült feltárnom. Libereci rendőrségi bejelentőlapján a költő Radnóti-Glatter Miklós, míg az iskolai osztálynaplóban Glatter Nikolaus néven szerepelt. Rendőrségi bejelentőlapjának tanúsága szerint 1927. október 3-án érkezett Liberecbe, és 1928. június 29-én hagyta el végleg a várost. A két dátum között Radnóti azonban a karácsonyi és a húsvéti ünnepekre hazautazott7, tehát nem élt folyamatosan Liberecben. Ez idő alatt Radnóti az akkori Leipziger Platzon (ma Trzní námestí) lakott albérletben a 2-es számú ház III. emeletének 5-ös számú lakásában. A ház tulajdonosa Albert Hammerschlag kereskedő volt. Megérkezésem idején, 1970-ben még élt a földszinten az Antonín Uchytil nevű cipész, aki Radnótit felismerte a magammal vitt fényképről, amely a libereci iskola futóit ábrázolta, s a mai Fügner utcában készült az YMCA Klub8 tornaterme előtt. A futók atlétatrikója és a kép jobb sarkában álló személy kezében levő „stafétabot" arra vall, hogy Radnóti részt vett a váltófutásban. Antonín Uchytil elmondása szerint Miklós is hozzá hordta javíttatni cipőit. Gyakran látta ezenkívül is, mivel a reggeli boltnyitáskor találkozott az éppen hazaérkező libereci diákkal. Miklós a házban külön bejáratú lakást bérelt. Itt gyakran látogatták osztálytársai és barátnője. Antonín Uchytil felesége meg is jegyezte, hogy: „Mikor alszik és tanul ez a fiatalember?"9 Szerintük Radnóti nagyon szerette az éjszakai életet, a csavargást, szeretett moziba járni, táncolni és mulatni. Elsősorban az Adler-Diele (Arany Oroszlán) mulatóba, 5 A gyár Johann Georg Berger és veje, Ferdinand Römheld tulajdona volt. 6 Ferencz Győző: Radnóti Miklós élete és költészete. Osiris Kiadó, Budapest, 2009. 96. 7 Radnóti Budapesten volt 1927. 12. 21. és 1928. 01. 03., valamint 1928. 03. 29. és 1928. 04. 16. között. 8 YMCA: Young Men's Christian Association. Londonban, 1844-ben alapított nemzetközi keresztény, de mindenki felé nyitott szervezet, amelynek célja a szellemi, lelki és testi egészségre nevelés. 9 Antonín Uchytillel és feleségével 1970. szeptember végén találkoztam libereci lakásukon. 42
