Forrás, 2011 (43. évfolyam, 1-12. szám)
2011 / 9. szám - Egriné T. Szonja: Radnóti Miklós egy éve Liberecben
valamint a Florida Bárba járt. Mindezeket az itt, akkor emigrációban élő Egri István is megerősített visszaemlékezéseiben.10 11 Egri István szerint Radnóti kb. 160-170 cm magas, sovány, de izmos, komoly tekintetű, jól öltözött, pénzes fiatalember volt. Ha találkoztak, iskolai problémákról és táncmulatságokról beszélgettek. A politika Radnótit nem érdekelte. Egri István azt nem tudta, hogy Radnóti verseket ír. Számára Radnóti idealistának tűnt, aki „az emberiség sorsán inkább megváltók segítségével akart változtatni" .n Radnóti a munkások közé nem járt el, de titkon megvásárolta a magyar emigránsok által kiadott Vörös Újság című lapot. Félt politizálni, nehogy hazajövetelekor a Horthy-rendőrség meghurcolja. Nem járt el a Magyarok Egyesületébe sem, amelyet a libereci magyar emigránsok alapítottak. Ismerte viszont a libereci kommunisták helyi napilapját, a Vorivärts-et. A lap szerkesztője abban az időben Pavel Reiman volt. A napilap rendszeresen közölte a szocialista anarchista írók műveit12, sőt Gábor Andor írásait is, valamint tudósított Kun Béla bírósági tárgyalásáról. Meglátásom szerint főleg Kläber és Becher expresszionista versei lehettek rá nagy hatással. Hilbert Károlynak ugyanakkor azt írta, hogy: „Keveset olvasok - írja Tanár úr. Igen, sőt semmit. Mármint verset. Most, hogy nagy nehezen kiszabadultam, nem akarok semmi hatás alá kerülni. És most újra nagy kínnal próbálok lefordítani, szótárral egy-egy modern német verset. Ez aztán buzgalom."'13 14 Radnóti hazaírt leveleiben arról is beszámolt, hogy még hazájától távol sem szakadt el a magyar kultúrától. Rendszeresen olvasta a Nyugatot, a Magyar Hírlapot és a Mindnyájunk Lapját.u Liberec pozitívan hatott Radnótira, itt ismerkedett meg a marxizmussal, innen hozta magával Marx Károly Tőke című művének német nyelvű kiadását. A kötetet a szegedi egyetemen a későbbi irodalomtörténésznek, Paku Imrének is megmutatta.15 Marx művéről 1937-ben így vallott a költő: „ Világképem kialakulására nagy hatással volt Marx műve. "16 Paku Imre elmondása szerint egyébként Radnóti libereci tartózkodása alatt sokat olvasott Franz Kafkától és Christian Morgenstemtől. Radnóti és a libereci iskola Az iskolát, ahova Radnóti szövőtanfolyamra járt, 1852-ben nyitották meg Szövőiskola néven a Posztókészítő Társaság régi mesterházában.17 Az intézmény fokozatosan vált Európa- szerte ismertté. Számos ország diákjai látogatták: dán, román, indiai, magyar, orosz, holland 10 Egri István 10 évet töltött Liberecben mint politikai emigráns, és többször találkozott Radnóti Miklóssal. 11 Egri Istvánt 1970. december elején kerestem fel leányvári lakásán, és itt beszélt Radnótival való kapcsolatáról. 12 Szerafimov, Gladkov, Babel, Hasek, J. R. Becher, E. E. Kisch, K. Kläber, Weisskopf. 13 Részlet Hilbert Károly leveléből. Baróti Dezső: Kortárs útlevelére. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1977. 47. 14 Radnóti Miklós levele Hilbert Károlyhoz. Ferencz Győző: Radnóti Miklós élete és költészete. Uo. 98. 15 Paku Imrét 1972 decemberében kerestem fel budapesti lakásán. Ekkor beszélt szegedi diákosko- dásáról és Radnótival való ismeretségéről. 16 M. Pásztor József: Folyóiratok hasábjain a pályakezdő Radnóti. Magyar Hírlap, 1972.10.14. 3. 17 Az új mesterház felépítéséig az ideiglenes épületben tanítottak 1863 és 1871 között. Mivel a diákok száma egyre növekedett, 1885 és 1887 között újabb iskola felépítésére volt szükség. A kétemeletes épülethez takácsműhely és gépcsarnok is tartozott. A nappali tanfolyamot kétévesre bővítették. Az iskola azonban fokozatosan kinőtte magát, és 1907 őszén hozzákezdtek egy új iskola felépítéséhez. 43
