Forrás, 2010 (42. évfolyam, 1-12. szám)
2010 / 2. szám - Rigó Róbert: A Kecskeméti Népbíróság néhány ügye
külseje volt." Azt mondta nekik, hogy kénytelen volt belépni az SS-be. Együtt jöttek haza. A gyár konyháján dolgozott. Ugyanezt mondta Kovács Gergely és Góbor István tűzoltók is. Papp István és Kovács Gergely is a rendőrség fogdájában volt ekkor, tehát őket is letartóztatták, mert ide kézbesítették nekik az idézést. Özv. Szabó Lászlónét, a vádlott anyai nagyanyját, aki a törvényes képviselője volt, szintén kihallgatták az ügyben. Elmondta, hogy unokája rendes, vallásos gyermek, az iskolában első tanuló volt. Tanulmányait szeretné folytatni, ezért jött haza. Az ítéletnek megvan a tanácskozási jegyzőkönyve is. Ebből kiderül, hogy a népbírák egyik része (Csípő Sándor FKGP, Szabó István PDP, Rácz Gergely SZDP) 6 hónap börtönre, míg másik része (Galla József NPP, Tompos Sándor MKP, Gondy Zoltán Szabad Szakszervezetek) egy év börtönre akarta ítélni Liszkát. Mivel szavazategyenlőség volt, ezért a vezető bíró döntött. Dr. Révész Zoltán vezető bíró szerint figyelemmel kell lenni a vádlott fiatal korára, büntetlen előéletére és arra, hogy kényszer hatására lépett be az SS-be, „mint fiatal 17 éves »gyerek« a szüleitől elszakítva, idegenben, minden -pénz és élelem nélkül állt kidobva a »nagyvilágba« betevő falatja nem volt, mindezeket egybevetve, úgy látja, hogy az 1440/1945. M. E. rendelet 2. §.-a utolsó előtti bekezdése alkalmazásának van helye és szerinte a hat hónapi börtön áll a vádlott alanyi bűnössége fokával és a cselekménye tárgyi súlyával arányban". így Liszka György hat hónapot kapott, mellékbüntetésként öt évre felfüggesztették politikai jogainak gyakorlását. A népügyész súlyosbításért fellebbezett. A NOT 1946. május 13-án tárgyalta az ügyet és helybenhagyta a Kecskeméti Népbíróság ítéletét. Az indoklás szerint a vádlott még csak 16 éves volt, amikor bekényszerítették az SS-be. A gyermek kiszolgáltatott és magára hagyott volt. Liszka György, mivel 1945. augusztus 17-től előzetes letartóztatásban volt, ekkorra már bőven letöltötte a hat hónapot, ekkor már közel kilenc hónapja volt börtönben. Korábban 1946. március 19-én a vádlott nagybátyja, Szabó László szabadlábra helyezés iránti kérelmet adott be a NOT-hoz. A kérelmet azzal indokolta, hogy Liszka György büntetését kitöltötte 1946. február 17-én és mégsem engedték el. A NOT végzést hozott 1946. április 15-én, amely azonnal szabadlábra helyezte Liszka Györgyöt, és az előzetes letartóztatását megszüntette. Ennek eredményeként 1946. április 19-én Liszka Györgyöt a szegedi börtönből átkísérték a Kecskeméti Népügyészséghez. A peranyagban találhatók még kézbesítési bizonyítványok, amelyek szerint Liszka György még egy hónappal később, 1946. május 20-án is a kalocsai intemálótáborban volt, sőt 1946. július 27-én is ide, a kalocsai intemáló- táborba kézbesítettek neki levelet a Kecskeméti Népbíróságtól.27 Tehát a kecskeméti rendőrség nem igazán vette komolyan azt, hogy a NOT milyen ítéletet vagy végzést hozott, ők ezt jelen esetben nem tartották be, és továbbra is intemálótáborban tartották fogva Liszka Györgyöt.28 27 Ez nem egyedi eset volt, hanem általános gyakorlat. Gyarmati György tanulmányában megállapította, hogy a politikai rendőrség feladata volt „a kommunistáknak nem tetsző - felmentő vagy »csak« kevéssé elmarasztaló - bírósági határozat esetén közigazgatási úton intézkedni az érintett fogva tartásáról". Gyarmati (2002) 6. o. Kiszely Gábor is megjegyezte, hogy a „népbírósági gyakorlatban megmutatkozó elégtelenségek felszámolása a politikai rendőrségre vár. Tekintve a mind gyakoribbá váló enyhe ítéleteket »a belügyminiszter utasítására bevezettük azt a gyakorlatot, hogy a vádemelés mellőzése, vagy felmentő ítélet esetén a gyanúsítottat visszakértük és egyes esetekben internáltuk, illetőleg internálásukra a főkapitányságnak javaslatot tettünk« - vallja Tímár István." Idézi Kiszely 28. o. 28 BKMÖL XXV. 18. A Kecskeméti Népbíróság iratai 384/1945. Liszka György ügye. 69
