Forrás, 2010 (42. évfolyam, 1-12. szám)
2010 / 2. szám - Rigó Róbert: A Kecskeméti Népbíróság néhány ügye
3. Dr. Matolcsy Károly ügye Dr. Matolcsy Károlyt azzal vádolták, hogy a Magyar Orvosok Nemzeti Egyesülete (MONE)29 kecskeméti szervezetének az elnökeként a szervezetet demokráciaellenesen működtette. Matolcsy Károlynak azonban kiváló kapcsolatai voltak, ezzel a letartóztatást ugyan nem tudta elkerülni, de végül a Kecskeméti Népügyészség ejtette a vádat és kérte az eljárás megszüntetését. Matolcsyt 1945. április 27-én tartóztatta le a politikai rendőrség. Matolcsyt a népügyészségen május 22-én hallgatták ki, ahol elmondta, hogy „én magam végig élveztem a mérsékelt és baloldali gondolkozáséi orvostársaim bizalmát, kik nem egyszer kifejezésre juttatták, hogy azáltal, hogy a MONE elnökségét én vállaltam el, sikerült megakadályozni, hogy a MONE itt is szélsőséges irányban működjék." Matolcsy kifejtette, hogy egy pártnak sem volt a tagja, soha nem politizált. A város kiürítésekor nem ment el, hanem a Kisnyírben lévő tanyáján folytatta a hivatását. A szülészeti osztály betegeit és dolgozóit is ide vitték ki, így a kórház felszerelését is megmentette.30 Kérte, hogy bocsássák szabadon mert, egyrészt ártatlan, másrészt nincs a városban olyan orvos, aki nőgyógyászati hasi műtéteket végezhetne. A népbírósági tárgyaláson dr. Matolcsy Károly 1945. június elsején nem jelent meg, betegségre hivatkozva, július 13-án pedig a bíróság napolta el a tárgyalást, mert a népügyész bejelentette, hogy „a jelen ügy összes iratai a vádlott pertörlési kérelmének elbírálása végett a budapesti népfőügyészségnek küldettek meg". A kérelmet az igazságügyi miniszternek 29 A Magyar Orvosok Nemzeti Egyesületét 1919 áprilisában, a Tanácsköztársaság idején alapították meg titkosan, legálisan 1919. augusztus 17-én. Az egyesületet fajvédő céllal hozták létre annak érdekében, hogy az orvosok között a vezető szerep a magyar „fajbeliekhez" kerüljön, és a zsidó orvosokat kiszorítsák a vezető posztokról, majd az orvosi szakmából. A MONE hamarosan összeállította a keresztény orvosok névjegyzékét Csilléry András vezetésével, aki a forradalom bukását követően a népegészségügyi tárca vezetője lett. A MONE-nak jelentős szerepe volt a numerus clausus (1920. évi XXV.) törvény megszületésében is. A MONE a Turul Diákszövetségen belül megszervezte a Csaba Bajtársi Szövetséget, amely a keresztény orvostanhallgatók szervezete volt. A MONE tagjai között több jelentős orvos volt, rektorok, dékánok, egyetemi professzorok, többek között Ritoók Zsigmond, Bársony János, Székely Ágoston, Verebély Tibor. A MONE-ba belépő orvosokat faji szempontból átvilágították, majd adataikat listára rögzítették, amit felhasználtak az új orvosi állások betöltésénél. Az 1920-as években a társadalombiztosítás reformját követően az orvosok egyre nagyobb része állami tisztviselő lett, a MONE az államosított biztosítóintézeteket igyekezett ellenőrzése alá vonni (Csilléry András lett az OTI elnöke, aki 1938-ban az első zsidótörvény tervezetét benyújtotta a parlamentben) és ott a keresztény orvosokat álláshoz juttatni, akik ezért szívesen beléptek az egyesületbe. A harmincas években az OTI-nál alkalmazott orvosok kétharmada a MONE tagjai közül került ki. A zsidó orvosok egyre nagyobb aránya magánorvos, míg a keresztény orvosok kétharmada alkalmazott orvos lett. 1936-ban felállították az Országos Orvosi Kamarát (OOK), amelynek elnöke Verebély Tibor lett, és bevezették a kötelező kamarai tagságot, amely szervezet szintén a zsidó orvosok kiszorítására törekedett. 1941-ben a MONE az OOK-tól kapott iratok alapján állította össze a zsidó orvosok listáját, amit átadtak a Honvédelmi Minisztériumnak, annak érdekében, hogy a listán szereplő orvosokat hívják be munkaszolgálatra. A német megszállást követően az orvosi kamara elnöke kérvénnyel fordult a belügyminiszterhez, hogy a munkaszolgálatos orvosokat mihamarabb deportálják, ennek az akciónak a becslések szerint 2500 orvos esett áldozatul. Kovács (1995) és Pelle. 30 Dr. Dobák István tiszti főorvos összegző jelentést írt a polgármesternek 1945. szeptember 20-án. Ebben kifejtette, hogy az általános kiürítési parancs után a városi közkórház és a Thury-féle magán- szanatórium felszerelésének megmentését tartotta a legfontosabb feladatnak. A közkórház szülészeti osztályát dr. Matolcsy Károly segítségével Kisnyírbe vitték a Thury-féle szanatórium felszerelésével együtt. Az odamentett felszerelési tárgyak mind megmaradtak. „A közkórház szülészeti osztálya a kisnyí- ri Matolcsy-villában folytatta működését, Dr. Matolcsy Károly vezetésével és cca. 20-25 volt a beteglétszám." BKMÖLIV. 1926. Kecskemét th. Város Közigazgatási Bizottságának Iratai 1944-1945. 267. doboz. 70
