Forrás, 2010 (42. évfolyam, 1-12. szám)
2010 / 9. szám - Orosz László: "Feő Fiskalis Katona József fiam" (A Bánk bán költője az apja szemével)
Az idézett írás 1833. február 12-én kelt. Három napra rá mutatták be Kassán a Bánk bánt De ki tudott arról nemcsak Kecskeméten? Másnapi farsangi bálra készülő nézői, néhány hónap múlva a szereplői is megfeledkeztek róla.24 Az apa, idősb Katona József 64 éves ekkor. Beteg, szegény, munkára képtelen. Előveszi a fia írásairól készített másolatait. Azt reméli, hogy ezek révén pénzhez jut? Hiú reménység. Fiának 1820 januárja óta vezetett bevételi naplójában a Bánk bán jutalmán kívül irodalmi tevékenységért egyetlen krajcámyi jövedelmet sem találunk, holott ez időben a ránk maradt adatok szerint darabjait (fordításait, átdolgozásait) több mint harmincszor játszották országszerte.25 Lehet, hogy ezekért első előadásukkor, az 1810-es években, kapott némi honoráriumot, a későbbiekben azonban a pesti színtársulat sajátjának tekintette őket, vitte magával Miskolcra, Kassára, s adta át másolatukat más társulatoknak is. Nem kapott honoráriumot Katona sem a Bánk bánért, sem a Tudományos Gyűjteményben megjelent tanulmányaiért, sem az Aurorában közölt verséért.26 Az apa talán a fentiek ismeretében gondolhatott arra, hogy fia eddig nem játszott darabjáért remélhet némi juttatást. A Jeruzsálem -pusztulása előadását a pesti cenzor 1814- ben engedélyezte. Előadására talán azért nem került sor, mert írója visszakérte a színháztól a kéziratot: azzal a szándékkal, hogy ennek a verses átdolgozásával vesz részt a kolozsvári drámapályázaton.27 Id. Katona próbálkozását igazolja a kéziratra 1833-ban került új cenzori engedély, ezúttal Katona 1806/7. évi kecskeméti osztályfőnökétől, Bálinth Antal piaristától: „Érdemesnek találom a játék színi előadásra."28 Eder György társulata szerepelt ekkor Kecskeméten, előadták a Mombelli grófokat.29 A Jeruzsálemre nem tartottak igényt. Talán Bálinth Antal tanácsára és közreműködésével még ez évben sajtó alá rendezte id. Katona fiának Kecskemét történetéről kezdett, befejezetlen kéziratát, pontosabban erről készített másolatát. A kor szokása szerint előfizetőket toborzott: 131-en jelentkeztek, többségükben kecskemétiek: rokonok, hivatalnoktársak, egykori ügyfelek.30 Nem voltak kevesen, ha arra gondolunk, hogy Vörösmarty 1825-ben megjelent Zalán futására 109-en, Marót bánjára 1838-ban 134-en fizettek elő. Az előfizetők lehetővé tették a Szabados Kecskemét Alsó Magyar Ország első mező várossá történetei megjelenését 1834-ben Pesten, a Bánk bánt kiadó Trattner nyomda örökösének, Károlyi Istvánnak a kiadásában, az édesapa 1833. november 10-én kelt előszavával. Nem tudjuk, ennek a kiadásnak a jövedelméből id. Katona részesült-e. Homyik János szerint „némi haszon reményében" adta ki a kötetet31, de aligha teljesült ez a remény. A történeti mű után szerette volna megjelentetni fiának általa lemásolt drámáit is. Ha kapott némi juttatást Kecskemét történetéért, hasonló reményében, valószínűbb azonban, hogy fia írói hírnevének megalapozásáért. E hírnév kezdeti fölcsillanásaként olvashatta a Hazai és Külföldi Tudósítások Hasznos Mulatságok című mellékletében már 1830-ban 24 Kérdőjelek 34-35. 25 Kerényi 1992. 403-412. 26 A kiadóról: „elég áldozat az tőle, ha az ingyen kapott darabot kinyomtatja, és az esztendőkig izzadozó írót egy két nyomtatvánnyal kifizeti". (Kritikai 2001. 73.) Tanulmányai a Tudományos Gyűjteményben: Mi az oka, hogy Magyar Országban a Játékszíni költő mesterség lábra nem tud kapni? (1821. IV. sz.), A Kecskeméti Pusztákról (1823. IV. sz.) Vágyam című verse az Aurora 1822-i kötetében. (Eredeti címe: Vágy) 27 A félbemaradt verses átdolgozás kézirata 1944-ben megsemmisült. Kiadása: Hajnóczy 10-26. 28 A kézirat, mint később szó lesz róla, visszakerült Pestre. Jelenleg az OSZK Színháztörténeti Osztályán található, jelzete: J 14. 29 Joós 1957. 22. 30 Fölsorolásuk a kötet 141-145. oldalán. 31 Homyik János: Kecskemét város története. I. Kecskemét, 1860. VII-VIIL, Miletz 14. 43
