Forrás, 2010 (42. évfolyam, 1-12. szám)
2010 / 9. szám - Orosz László: "Feő Fiskalis Katona József fiam" (A Bánk bán költője az apja szemével)
Orosz László „Feő Fiskális Katona József fiam" A Bánk bán költője az apja szemével A Katona családban úgy tudták, hogy az 1650-es évek végén Szatmár megyéből Kecskemétre menekült ősük néhány év alatt a város vezetői közé került.1 Lehet, hogy ez családi legenda volt, de mindenképpen ösztönözte a fölfelé törekvést. Idősebb Katona József, a költő apja takácsmestersége mellett - gyaníthatjuk, hogy annak a kárával - kisebb városi tisztségeket viselt.2 Elsőszülött fia számára utat kívánt nyitni a vezető tisztviselők közé. Taníttatására nem sajnálta a pénzt. Gimnáziumba a pesti piaristákhoz adta, az ország legjobb hírű iskolájába, abba a városba, ahol németül is megtanulhatott. Instruktort is fogadott mellé. Később ugyan takarékoskodnia kellett: a harmadik osztályt, majd a negyedik második félévét és az ötödiket a kecskeméti piaristáknál végezte a fia. Jogi tanulmányokra felkészítő filozófiai kurzus azonban nem volt Kecskeméten: arra 1807-ben a szegedi piaristákhoz, 1808-ban a pesti egyetemre küldte.3 Az immár harmadszor Pestre került fiú ekkor - legalábbis egy időre - letért az apja által kijelölt útról. A tizenhét éves fiatalembert magához vonzotta a színház. Nem volt nehéz csatlakozni az 1807 óta Pesten működő színtársulathoz. Kevesebb volt a színész, mint a szerep, kevesebb volt az előadható darab, mint amennyit a gyér számú közönség kívánt. Műkedvelő színészként is, darabíróként és -fordítóként is főként egyetemistákat foglalkoztattak. Volt, aki tanulmányait abbahagyva a társulat tagja lett. Egy 1812 januárjára keltezett „kötelezése", amely szerint a társulat „minden terheiben ... részesülni kíván", mintha arról tanúskodnék, hogy ez a szándék Katonában is fölmerült.4 Nem tudjuk, mikor és milyen minőségben szerepelt először. Lehet, hogy már az 1808- 1809-es évadban.5 Talán emiatt halasztotta a kétéves filozófiai kurzus befejezését 1809-ről 1 „N. Katona János, mondattatik a Futáskor a Nyírségből u.m. Jánosi nevű Helységéből N. Szatmár Vármegyéből jöttnek lenni - szegény legényből Senator lett..." (Katona Nemzetség Elágazása Kecskeméten. In Kritikai 2001. 81.) A „futás" a II. Rákóczi György lengyel hadjáratát követő háború idején történt, amikor török és tatár csapatok törtek Erdélyre és a Partiumra. 2 1794-1799: városi tizedes (kézbesítő); 1799-1800: hites polgár (hajdú); 1800-1803 és 1812-1815: sáfár (anyagkezelő). Hajnóczy 7-8. 3 Hajnóczy 8-9; Waldapfel József: KJ gimnáziumi és egyetemi tanulmányai. ItK 1938.429-431. 4 In Kritikai 2001. 88., 221-222. A szokásostól eltérő értelmezése, hogy műkedvelőként már „bevétetvén" ezentúl a társulat hivatásos tagja kíván lenni: in Kérdőjelek 12. Lemondott erről az elhatározásáról. 5 Az István, a magyarok első királya című drámájának 1813. aug. 19-i színlapján: „a Játékot készítő Úr... Társaságunkhoz viseltető öt Esztendei jószívűsége" említtetik. Idézi: Kerényi 1992. 402. 40
