Forrás, 2010 (42. évfolyam, 1-12. szám)
2010 / 9. szám - Buda Ferenc: Derű – ború (Tűnődések fehérről, feketéről III.)
Buda Ferenc Derű - ború Tűnődések fehérről, feketéről III. Előttem kinyitva a Szovjetunió autóútjainak atlasza (ATLASZ avtomobiljnih dörög SzSzSzR, Moszkva, 1977). Kiadta a Szovjetunió Minisztertanácsának fennhatósága - égisze, irányítása: mindezen tartalmi lehetőségeket magában foglal(hat) ja a pri elöljáró - alatt működő Geodéziai és Kartográfiai Főigazgatóság. Emlékezetem szerint 1979 őszén vásároltam a Birodalom második legnagyobb kiterjedésű tagköztársasága, Kazakföld akkori fővárosa, Almati - oroszosán Alma-Ata - egyik könyvesboltjában. Ha már e helynév mindkét változata szóba került, hadd tegyek egy kurta kitérőt. (Az öregedés egyik - olykor hasznos, másszor mulatságos, nemegyszer pedig bosszantó - velejárója, hogy az embernek folyton eszébe jut mindenről valami egyéb is.) A mai város helyén a tágas közép-ázsiai térség meghódításának időszakában (ami a XIX. század utolsó negyedének kezdetén gyakorlatilag befejezettnek tekinthető) az orosz cári hatalom alapított egy erődöt Vemij néven. Ennek jelentése: hűséges, biztos, megbízható. Az erőd körül kialakult, eleve vegyes lakosságú település lett aztán a szovjet korszakban Kazakisztán (vagy amiképp orosz mintára, sajnos, magyarul is írják s mondják: Kazahsztán) kijelölt fővárosa. Eredeti kazak nevét - Almati - a város közeli, almafákkal benőtt lankák egyikéről kapta. Jelentése ugyanaz, mint nálunk a Balaton mellett s egyébütt található Almádi nevű helyeknek: almás. (No persze: a szó eredeti, nem pedig argó értelmezésében.) Felsőbb hatóságok - ki tudja, mi okból - ezt nem találták eléggé jól csengőnek, s kazak elemekből kreáltak egy újdonatúj elnevezést. A kötőjellel egyberagasztott összetétel tagjainak külön-külön van ugyan jelentésük: alma, atya; értelmük azonban így együtt az égvilágon semmi. Ilyen jellegű helynevek természetes úton nem szoktak keletkezni. Sok-sok egyéb közt ezt is a szélűben tenyésző szakmai dilettantizmus gyöngyszemei közt tarthatjuk számon. De térjünk vissza az autóatlaszhoz. A korábban kiadott, s főleg turisták kezébe szánt térképekhez képest - amelyek enyhén szólva nemigen voltak a pontosság s a hitelesség megtestesülései: aprónak tetsző, bár fontos részletekkel ritkán bíbelődtek, sőt a feltételezhetően ártó szándékú idegenek megtévesztése végett olykor eltorzított vagy valótlan adatokat sem átallották lapjaikon feltüntetni - ez a tájékozódási segédeszköz viszonylag megbízható, s úgy-ahogy még ma is használható: a nagyja utak és települések megtalálhatók rajta, jelöli a fontosabb 34
