Forrás, 2010 (42. évfolyam, 1-12. szám)

2010 / 9. szám - Ferdinandy György: A madárhanggyűjtő magánya

A második héten már ő is gyűjtötte a madárhangokat. Megtanulta, hogy ez itt a lejátszó, és ez a kidobó gomb. A nyilak meg azt mutatják, hogy merre szalad a szalag. A madarakat ismerte ő is. Megszokta, hogy itt nálam valamennyinek más a neve.

A reflektorokat viszont állítgatta volna. A fiatalok türelmetlenek: nem tudta kivárni, hogy közelebb jöjjenek az énekesmadarak.- Ráérünk! - csillapítottam. Holnap is felkel a nap!- Figyelj! - kérdezte másnap. Nem értette, hogyha nincsen autóm, ki jön ide értem. Hogy ki vásárol be nekem.- Kell valami? - kérdeztem.- A, dehogy. A fiad mindent hagyott.-Akkor?- Te nem lottózol? - kérdezte. Mert én igen. Apa számait.- Nyertél már?- Hétről hétre nő az esélyem.

A tárcáját bent hagyta az ülésen. Csak egy pillanatra szaladt ki. Benyúltak az ablakon.- Pénzt velem is kereshetsz - mondom neki most.- Veled?- írunk egy könyvet. Elmeséled az életedet.

Nem érti. Millió illegális él - mondja - csak itt, Floridában. Kit érdekel az én életem!- Az attól függ! Attól, hogy ki írja meg. De ezt már nem mondom ki hangosan.- És könyv lesz belőle? - kérdezi. Ő se mondja ki, hogy ki olvas ma már könyveket!- Könyv, könyv! - biztatom. De akár film is lehet.

Többször is belevágunk. Náni nagyokat hallgat. Azután a másik véglet: megszakad a gát. Ömlenek belőle a szavak. Bekapcsolom a magnót, de nincs elég kazettám. Ilyen sokáig nem énekelnek a madarak.

Mindegy. Letörlöm a sirályok zokogását.- Kezdődjön itt, Floridában! - javaslom.- Igazad van. Nekem tényleg itt indult az életem.

2.- Sokáig észre se vettem - meséli -, hogy nem vagyok olyan, mint a többiek. Az iskolában spanyolul beszéltünk, angolul nem kellett tudni senkinek. Később, amikor bébiszittemek jelentkeztem, kiderült persze, hogy nincsen papírom. Ez se volt nagy baj, kifizettek így is, mint erre mondják: „az asztal alatt". Kevés pénz volt, nem éreztették velem, hogy nincs papírom.

Kilencéves voltam, amikor áttelepültünk Floridába. Apám autókkal kereskedett, alapított egy vállalatot. Anya mesélte, hogy kétszázezer dollárt hozott magával. Ezzel akkor, 1994-ben, gazdag embernek számított. Azután elúszott ez a sok pénz, ma sem tudom, hogyan. Nekem úgy adták elő, hogy lelépett az ügyvéd, aki itt, Floridában intézte a dolgaikat.

20