Forrás, 2010 (42. évfolyam, 1-12. szám)
2010 / 7-8. szám - Tóth Pál Péter: A magyar népességfejlődés meghatározottsága (Múlt, jelen, jövő)
indukáltak.1 E mozgás közvetlen népesedési hatásai mellett a folyamat közvetett hatásaival is (például az adott népesség iskolai végzettség, foglalkozás stb. szerinti megoszlásának módosulása) számolni kell. Témánk szempontjából a közvetett hatások közül a legfontosabb a vándorló termékenységével függ össze. A vándorló ugyanis nemcsak személyével gyarapítja vagy csökkenti az új, illetve a régi közösségéhez tartozók számát, hanem utódaival is növeli, illetve hiányukkal csökkenti azt. A vándorlás népességfejlődésben játszott szerepével kapcsolatban figyelembe kell venni, hogy e népességmozgás két nagy formája: a külső és a belső vándorlás népességfejlődésben játszott szerepe, hatása jelentős mértékben eltér egymástól. Külső vándorlás esetében ugyanis nemcsak a kibocsátó kis közösségben, az adott településen kiváltott közvetlen és közvetett népesedési hatásokat kell figyelembe venni, hanem azokat is, amelyek a tágabb közösségben, vagyis az adott ország népességében következnek be. Belső vándorlás esetében pedig, bár a vándorló csökkenti az adott településen élők számát, ennek ellenére „mozgása" rövid távon nem befolyásolja az adott ország népességének létszámát. Hosszabb távon azonban a belső vándorlás, mivel a magasabb termékenységi mutatóval rendelkező terület elhagyója általában az új lakóhely alacsonyabb termékenységi mintáját követi, hanem többek között új népesedési súlypontok létrejöttéhez járul hozzá, a lakosság összlétszámának csökkenését előidéző okok egyik eleme, összetevője is. A továbbiakban - a fenti alapvető összefüggések figyelembevételével - azt vizsgáljuk, hogy a vándormozgalom folyamatainak népesedési következményei milyen szerepet játszottak, játszanak a magyar népességfejlődésben. Népességfejlődésünk múltjából A honfoglalás kori és az azt követő évszázadok magyar népességfejlődését modellszerűen egy kettős, egymást feltételező folyamat határozta meg. E folyamat egyik „eleme" a magyar nép termékenysége által determinált, s a halálozással módosított folyamatos, a magyarok lélekszámát és egyéb demográfiai meghatározottságot alapvetően meghatározó népességfejlődés. A másik „elem" pedig a különböző formában megnyilvánuló ún. külső tényező, amely a magyarok termékenységének és halandóságának együttes népesedési hatását a hozzájuk asszimilálódott idegenek s utódaik számával módosította, egészítette ki. A második „elem" három alcsoportból állt. Az elsőhöz az ún. „hozott", a honfoglalókkal együtt érkező nem magyar népek tartoztak. A második alcsoport az itt „talált", a Kárpát-medencében élő nem magyar népek közül rekrutálódott. 1 A nemzetközi vándormozgalomban résztvevők összetételében az 1910-es évektől fokozatos változás következett be. Ez mindenekelőtt a migránsok nem, kor, iskolai végzettség és foglalkozás szerinti megoszlását érintette. A nők arányának fokozatos növekedésével párhuzamosan a migránsok iskolai végzettség, foglalkozás és kor szerinti összetétele is átalakult. Az idősebb korosztály migrációs „piacon" történt jelentősebb arányú megjelenése azonban szoros összefüggésben a családegyesítés keretében lezajló migrációs mozgások 1970-es, '80-as évek során bekövetkezett általánosabbá válásával a vándormozgalom legújabb fejleményei közé tartozik. 154
