Forrás, 2010 (42. évfolyam, 1-12. szám)

2010 / 1. szám - Orosz László: Katona – Kecskemét (III. A huszadik század első fele)

padra állítására, Hajnóczy higgadt józansággal szólt róla.9 Karacs Teréz emlékezésével és az azt főlelevenítőkkel szemben hitelesen érvelt amellett, hogy a Bánk bánt nem írhatta Katona Karacséknál, ahol 1812-1813-ban lakott: mind a két változatának a keltezése azt bizonyítja, hogy az egyiket 1815, a másikat 1819 nyarán Kecskeméten fejezte be.10 Gyalui Farkas erdélyi irodalomtörténésszel szemben állást foglalt amellett, hogy Katona Bánk bánja ott volt a kolozsvári pályázaton.11 Kiterjedt a figyelme olyan kevésbé lényegesnek látszó apróságokra is, hogy Katona részt vett egy kecskeméti bál rendezésében, és arra, hogy mit tartalmazott a temetésére szóló meghívó ,12

Katona halálának 100. évfordulóját nagyobb figyelmet keltve ünnepelték Kecskeméten, mint annak idején születésének a centenáriumát. A Kisfaludy Társaság és a Katona Kör közös díszülést tartott a városban, díszközgyűlésen emlékezett nagy fiára Kecskemét törvényhatósága is. Katonának és szüleinek közös sírját az akkori katolikus temető fő útvonala mellé helyezték át, fölállították rajta a Márton Ferenc és Siklódy Lőrinc által készített, Petur bán szobrát tartalmazó impozáns emlékművet. (Ez került át 1963-ban az új köztemető fő helyére.) A holttestek kihantolása lehetővé tette antropológiai vizsgálatukat. Bartucz Lajos erről készült beszámolója azt tanúsítja, hogy Katona testalkata is szellemi nagyságára vallott.13

A Nemzeti Színház 1930. április 26-án díszelőadásban mutatta be Kecskeméten a Bánk bánt Az évfordulóról országos lapok is írtak: a Nyugat áprilisi számában Móricz Zsigmond és Hevesi Sándor, a Pesti Naplóban Kárpáti Aurél, Magyar Hírlapban Móra Ferenc. Megemlékeztek az évfordulóról a határon túl is: a kolozsvári Pásztortűz például Janovics Jenő színigazgató, az 1914-ben készült, megsemmisült Bánk bán-film rendezője emlékezését és Aprily Lajos Magányos aktor Kecskeméten című költeményét közölte.

Hajnóczy Iván, 1928-tól a Katona József Kör alelnöke, kiadványokkal tette maradandó eredményűvé az évfordulót. Szerkesztésében jelent meg a Katona-emlékkönyv, s bár nincs rajta a neve, valószínűleg ő állította össze az Emléklapot is Katona József új síremlékének felavatási ünnepélyéről. Az előbbiben található Hajnóczy Katona-bibliográfiája, jegyzéke a kecskeméti levéltárban található Katona-kéziratokról, Katona vadásznaplója, felirattervezete Koháry herceghez a kecskeméti szegény nép ügyében, Bartucz említett jegyzőkönyve az exhumálásról és Liszka Béla Hajnóczytól kiegészített tanulmánya a kecskeméti színészet múltjáról; az utóbbiban többek közt Aprily Lajos említett verse, Komáromi János Örök bú című, Katonát vadásztársai közt elmagányosodva bemutató novellája és a centenárium alkalmából rendezett Katona-emlékkiállítás leltára.

1930-ban jelent meg Kecskeméten a Bánk bán immár 39. kiadása Hajnóczy Iván gondozásában. Újszerűsége ennek a kiadásnak, hogy számozza a sorokat. Az V. szakasz 447. sora (Hajnóczy számozása szerint a 2660. sor) után színi utasításban visszatér az 1. kiadás 'még tisztelettel' kifejezésére a többi kiadás 'mély tisztelettel' bizonytalan hitelű emendációjával szemben.14 A Jegyzést elhagyta ez a kiadás, utószavában azonban Katona életéről is, a Bánk bánról is fontos tudnivalókat közöl Hajnóczy. Különösen figyelemre méltók a dráma nyelvéről és verseléséről való megállapításai.

9 1928. nov. 11-i előadása: Szabad-e hozzányúlni Bánk bánhoz? In A kecskeméti felsőkereskedelmi fiúiskola értesítője 1928/29. 3-5.

10 Hol írta Katona Bánk bánt? Évk. 1913-32 (1933). 40-45.

11 Bánk bán a kolozsvári pályázaton. Napkelet 17. 1931. 854-856.

12 Új adatok Katona Józsefről. Napkelet 11.1928. 706-708.

13 L. erről OROSZ László: Kérdőjelek. Bp. (2007). 117-118.

14 L. Kritikai 1983. 512.

63