Forrás, 2010 (42. évfolyam, 1-12. szám)
2010 / 1. szám - Orosz László: Katona – Kecskemét (III. A huszadik század első fele)
A Katona József Kör 1933 júliusában Katona József Társaság névvel közművelődési egyesületből irodalmi társasággá alakult. Elnökségét Marton Sándor tanártól Kiss Endre tiszti főügyész, 1934-től polgármester vette át. Hajnóczy a Társaságban nem vállalt tisztséget, Mártonnál együtt tiszteletbeli taggá választották. Az új elnök becsvágyó és tehetséges jobboldali politikus volt. Baráti kapcsolatot tartott Móricz Zsigmonddal és a népi írók táborának több tagjával. Kecskemét az 1930-as években Debrecen mellett a népiek kedvelt városának számított. Itt nyomtatták 1932-től Németh László Tanúját, 1934-től a Választ. Az Évkönyvekben szereplő néhány író nevét említve (Móricz, Németh, Illyés, Féja, Sinka, Sárközi) megvalósíthatónak vélhetjük az új elnök törekvését arra, hogy a Társaság országos szerepre jusson. Ez ugyan nem valósult meg, a Katona-kultusz azonban e törekvés jegyében vett új irányt. Első elnöki beszédében a Katona-kultusz időszerű irányát Kiss Endre így jelölte ki: „Ma Tiborc korszakát éljük: lelkiekben és anyagiakban kifosztottan, lerongyolódotton. "15 Kovács Sándor apátplébános, 1944-től szombathelyi püspök 1935-ben Tiboréról tartotta székfoglaló előadását a Társaságban. „Ma a szociális kérdés uralja az egész világot még ott is, ahol a legszélsőségesebb nacionalizmus vagy a legkiáltóbb internacionalizmus gyakorolja erőszakos hatalmát. És én azt keresem Tiborc alakjában, hogy mik azok az örök életkérdések, amelyek minden más kérdésen felül akkor is és ma is a magyar parasztember élethúsába vágnak.” Nem idézve ugyan, de félreérthetetlenül utalva Tiborc „Tűrj békességgel, ezt papolta az apáturunk is sokszor" kezdetű mondatára kecskeméti apátként így foglalt állást: „Nehéz ott béketűrést prédikálni, ahol a nyomorúság oly kegyetlen, mint Tiborc panaszában." Tiborc gyermekeiről szólva kitért a magyar parasztgyermekeket sújtó nyomorra is: „a gyermek a szociális kérdés központja".16 Talán Joós Ferencnek a Bánk bán gyermekalakjairól tartott előző évi előadásához kapcsolódott ezzel. Joós szerint „mintha a gyermekek jövendő sorsáról való gondoskodás volna a dráma kulcsa. Ahogy Tiborc éhező asszonyáért és öt gyermekéért kísérletezik becsületes egyéniségével össze nem férő eszközökkel, ugyanúgy a többi szereplő is csak gyermekeiért él és küzd."17 Kiss Endre főügyészként Katona utódjának tarthatta magát. A fővárosban ügyvédek körében beszélt róla. Fölelevenítette összeütközését a cenzúrával és szülővárosának való elkötelezettségét, említve azt a megalapozatlan vélekedést is, hogy vezető szerepe volt Kecskemét szabad királyi városi rangért való, egyelőre sikertelen küzdelmében.18 Mintegy folytatása ennek a beszédnek a kecskeméti származású történész, egyetemi tanár, Balanyi György előadása: Katona József mint történetíró. A szülővároshoz való ragaszkodás, az érte vállalt elkötelezettség ennek is az alaphangja. Balanyi szerint a drámaköltőt „lángoló lokálpatriotizmusa" tette történetíróvá. Fölsorolja a városnak és környékének azokat a helyeit, amelyek a múltja iránt érdeklődést kelthettek benne. Nem cáfolja Homyik János véleményét arról, hogy az idősebb Katona József által 1834-ben kiadott kötetben sok a hiba, félreértés, következetlenség, de hangsúlyozza a történetíró Katona József erényeit is: az anyagon való uralkodást, a széles körű forrásismeretet, a-kritikai érzéket és világnézetének modernségét, művelődéstörténet iránti érdeklődését.19 15 Évk. 1933-34. 9. 16 Évk. 1936. 49-58. Az idézetek: 50., 54., 56. 17 Évk. 1936. 9-13. Az idézet: 12. 18 Évk. 1933-34.15-20. 19 Évk. 1933-34. 21-32. 64
