Forrás, 2010 (42. évfolyam, 1-12. szám)
2010 / 7-8. szám - Csányi Vilmos: Édeni struktúrák
környezetükben lévő hasonló egységek állapotát megváltoztatni. Egy konstrukciós történet kezdetén megfelelő alakzatokat hozunk létre a különböző állapotú egységekből, és ha a kiindulás megvan, a változások az ütemezések sorrendjében folyamatosan bekövetkeznek. A kiindulási szerkezetek lebomolhatnak, bonyolódhatnak, haladhatnak, Neumann számításai szerint az alakzatokból önreprodukcióra képes szerkezetek is kialakíthatók. Sok egyéb is kiderült Neumann óta. Például a sejtautomata-mezőn definiálhatóak olyan struktúrák, amelyek semmilyen őket megelőző állapotból nem jöhetnek létre. Ezeket nevezik „édeni struktúráknak", amelyek ha már léteznek, akkor működőképesek, az átalakulási szabályok szerint változtatják struktúrájukat, de csak közvetlen beírással hozhatók a sejtmezőn létre. Ha egy adott rendszeren, egy adott mezőn belül vagyunk, akkor állíthatjuk, hogy az „édeni" tartományba tartozó struktúrákhoz nem vezetnek keletkezési történetek. Édeni struktúrákat nem lehet feltalálni, megvalósítani, elkészíteni egy adott rendszeren belül. Hozzá kell tennem persze, hogy ez a korlát csak szigorúan az adott rendszeren belül érvényes, hiszen a sejtautomata-mező tervezője a rendszeren kívülről ezeket az állapotokat is létrehozhatja, vagyis ha az adott rendszerből kilépünk, és egy magasabb szerveződési szinten, egy magasabb rendszerben vizsgáljuk a kérdést, akkor az előző szint „édeni" kategóriája megszűnik, és persze bizonyára újabbak alakulnak ki. Remélem itt mindenkinek Gödel jut eszébe. Mellesleg, csak úgy oldalvágásilag: a politikusok jövőről szóló fényes történetei is általában édeni struktúráknak tekinthetők. Új, kívánatos társadalmi helyzet, minden választói réteg garantáltan jobban jár, az előnyök kézzelfoghatóak és nyilvánvalók. Az az egyetlen probléma, hogy nem vezet hozzá út! Vagyis az adott politikus vagy politikai erő képtelen felvázolni azokat a naponta, hetente szükséges és eredményesen megtehető változtatásokat, amelyek származékaként a kívánatos helyzet majd egyszer előáll. Minden valószínűség szerint az ígéret édeni struktúra! Működne, de nem lehet megvalósítani a jelenből kiindulva. Milyen kár. De hagyjuk a politikát, a tudományos megismerés, a tudományos jövőkutatás egyik fontos feladata éppen a saját kulturális rendszerünkben létező „édeni struktúrák" felismerése. Ha már az édeni struktúráknál tartunk, rá kell mutassak bizonyos vallási hiedelmek egy érdekes tulajdonságára. A zsidó-keresztény kultúra istenének nincsen keletkezési története. A vallásos hiedelem istent az általunk ismert és vizsgálható világon kívülre helyezi, lényegében édeni struktúrának tekinti. Viszont tudományos ismereteink szerint aminek ebben a világban nincsen története, az ugye nem jöhet létre. Az evolúciós gondolat nyilvánvalóan istentagadáshoz vezet, mindig is jól sejtették ezt a vallási ideológusok. A fentiekben a megismerés alanyait képező struktúrák egyedi történeteit vizsgáltuk, természetesen ugyanúgy, mint a biológiai evolúció esetében, itt sem kerülhetjük el a teljes rendszer fogalmát. A megismerési történetek nem önmagukban léteznek, hanem szinte minden pontjukon funkcionálisan csatlakoznak más megismerési folyamatokhoz és más történetekhez. Valójában a megismerési folyamatban működő szelekció legfontosabb szempontja éppen az, hogy egy 17
