Forrás, 2010 (42. évfolyam, 1-12. szám)
2010 / 6. szám - Toldi Éva: Az egyetlen történet labirintusában (Balázs Attila Kinek Észak, kinek Dél című regényéről)
következtében) szóról szóra megismétli az ezeregy éjszaka történetét".53 Lehetséges, hogy innen eredeztethető a Balázs Attila-regény kétszeri kezdésének ötlete. Ugyanakkor a szövegben egy konkrétabb utalás is található, amely a Kinek Észak, kinek Dél történet- és regényfelfogásával egybehangzó gondolatot fogalmaz meg: „Egyik évezred múlik a másik után, de az események mindig a jelenben történnek; számtalan ember van a földön, égen és tengereken, és minden, ami igazán történik, velem történik meg... "54 (Biotext) Arecepció rendre felteszi a kérdést: mi értelme van a regény harmadik részének, amely témájában és megformálásmódjában is eltér az előző kettőtől, ebben a történelem a közelmúlt eseményeivel válik azonossá, időkerete megközelítőleg azonos azzal, amit a családi emlékezet még mozgásban tud tartani. Ez az eljárás logikusan következik Balázs Attila opusából, akinek minden kötetében szinte szabályos önéletrajz is található. A Kinek Észak, kinek Dél is hangsúlyosan vállalja fel a biotext jelleget55, és azt, hogy olyan olvasata is lehetséges, amely kilép a műalkotás tisztán fikcionális teréből. Megvalósítja azt a Paul de Man-i elképzelést, miszerint a referencialitás valójában olvasói-értelmezői stratégia. Korábbi szövegeinek recepciója is ezt támasztja alá. A meztelen folyó (csatolt életrajz, napló helyett, mementó, sztrapacska!) című fejezete a Magyarországra való áttelepülés történetét mondja el, a beilleszkedés nem éppen zökkenőmentes voltát. Az értelmezők többsége nemtetszését fejezi ki a következő mondatok miatt: „Maradt volna inkább ott, ahol a kedves édesanyja.. .?"56 Vagy: Biztosan nem lesz itt belőled menő író. Már csak azért sem, mert mindig az lesz, hogy amonnan jöttél. "57 Ugyanakkor azt is hozzáteszik: „Nem azt kifogásolom, ami elhangzik, hanem azt, hogy ez miként esik meg. "58 Egyetérthetünk Thomka Beátával, aki szerint „az emlékirat, a vallomás, a családregény hetvenes, nyolcvanas, kilencvenes évekbeli változatai átalakították a magyar életrajzi fikciót. A biografikus és történelmi referenciák lendületével együtt a művek a kort, az életrajzot, a hagyományt, a történelmet és a kultúrát nem a személyes összegzés, számadás, konfesszió, hanem a fikcióképzés alkalmának tekintik"59, de csak annyiban, hogy megállapítjuk, egy ezzel ellentétes tendencia is kirajzolódni látszik, melyben az életrajz éppen a számadás, a konfesszió és a személyes összegzés alkalmaként jelentkezik. A meztelen folyó is ilyen. Értelmezői egyértelműen a külső referenciális jelentések felől közelítik meg a szöveget. A recepció kifogásai, miszerint a szöveg nyersen szókimondó, s eltűnik belőle az irónia, „itt nem működik a regény jellegzetesen finom és kiváló önreflexivitása"60, a szerző „egoisztikusan" csak saját sorsára koncentrál, és nem egész nemzedékének kálváriáját mutatja be, arra utalnak, hogy éppen ezek a minőségek lehetnek az önéletrajzi ráismertetés jellemző jegyei. Hogyan lehetséges mégis az egyéni életet a történeteken keresztül megragadni? Egyfajta megoldást kínál, ha elhatárolódunk az önéletírás hagyományos műfajfelfogásától. A válasz a köztes műfajokban kereshető, a regény, az esszé, a napló köztes terében. Z. Varga Zoltán pedig azt mondja, hogy az ilyen elbeszélés valójában rájátszik a műfaj 53 Jorge Luis Borges: Az elágazó ösvények kertje. = Uő: A titkos csoda. Európa Könyvkiadó, Budapest, 1986.120. 54 Uo. 113. 55 Thomka Beáta: Életrajzi fikció, biotext, a szerző mint metalepszis. = írott és olvasott identitás. Szerk. Mekis D. János és Z. Varga Zoltán. L'Harmattan-Pécsi Tudományegyetem Modem Irodalomtörténeti és Irodalomelméleti Tanszék, 2008. 225. 56 Balázs Attila: A meztelen folyó. I. m. 249. 57 Uo. 246. 58 Orcsik Roland: A szétszedett idő prózája. Tiszatáj, 2004. 2. 74. 59 Thomka Beáta: Letöltött idő. = Uő: Glosszárium. Csokonai Kiadó, Debrecen, 2003.17. 60 Orcsik Roland: I. m. 74. 102
