Forrás, 2010 (42. évfolyam, 1-12. szám)
2010 / 6. szám - Dávid Gyula: Címszavak (Mutatvány a romániai magyar irodalmi lexikon 5. kötetéből)
1983-ban Budapesten, Györffy Sándor, Pintér István, Sebestyén László és Sipos Attila gondozásában újra megjelent a szárszói konferencia anyaga, ebből azonban kimaradt Marosi Péter hozzászólása (és az akkori politikai beállítódásból érthetően, többek között az akkor már több évtizede emigrációban élő Gombos Gyuláé, aki a Németh László megfogalmazta „harmadik út" érvényessége mellett érvelt). A konferenciát megelőző és későbbi sajtóvisszhangot is felölelve sok elfelejtett részletet felelevenítő kötet politikai egyoldalúságaival szemben Borbándi Gyulának ezzel egy időben a népi írói mozgalomról az emigrációban megjelent könyve nyújt tárgyszerű képet a negyven évvel azelőtti eseményekről és eleveníti fel hitelesen a konferencia hangulatát, alapproblémáját: „Erdei, Nagy István és még néhányan - írja - megosztották a konferencia résztvevőit. Két tábor körvonalai rajzolódtak ki. Egy kisebb rész kiegyezett a kommunizmussal, a nagyobbik kitartott a demokratikus szabadságeszmények mellett. Nem utasította el a kommunistákkal való együttműködést, de nem volt hajlandó alávetni magát." (A magyar népi mozgalom. 339.). Ugyanő az erdélyi résztvevőket a viták „jelentősebb és ismertebb felszólalói" s az esti tábortüzek spontán műsorait gazdagító szereplői között említi. A romániai magyar sajtóban viszont a 40 évvel azelőtt történtekre még csak utalás sem történik. Az 50. évfordulón, 1993-ban, a szárszói konferencia felelevenítésére vállalkozók között viszont már ott találjuk az erdélyieket: Faragó József mint résztvevő idézte fel emlékeit, Gáli Ernő A Hétben követte végig az erdélyi baloldal útját a Vásárhelyi Találkozótól a szárszói konferenciáig, s az erdélyiek szerepét illetően megállapította, hogy abban - akárcsak az 1943-as Termés-ankétban - a Vásárhelyi Találkozó öröksége, az 1940 után feléledő transzszilvanizmus, s benne a román-magyar viszony kiemelt kezelése munkál. Ugyanő a Helikonban (Borbándi Gyulának egy, a konferencia eszmei lényegét felelevenítő tanulmányát követően) Nagy István és Németh László konfrontációját elemzi, megállapítva: „Nagy Istvánnak sikerült egy kisebbségi léthelyzetben kialakított koncepciót - alapvetően megváltozott közegben - össznemzeti síkon képviselnie." De azt is kimondja, hogy „Ennek a teljesítménynek nagy ára volt. A társai részéről is megnyilvánuló bizalmatlansággal, sőt elmarasztalással kellett szembesülnie", s maga is „nemegyszer visszacsúszott a régebbi szektás álláspontra" (Számvetés. 101.). Vizsgálódásainak summájaként végül megállapítja: „A szárszói konferencia tanulságai nehezebben épülhettek be közvetlenül az erdélyi magyar értelmiség köztudatába, a népi orientáció, amely a nemzeti sorskérdések időszerűsített tudatosítására, hiteles valóságismeretre ösztönzött, igen termékenyen érvényesült. Kétségtelen, hogy a romániai magyar művelődésben a hetvenes évek elején észlelhető pezsgést e tradíció feltámasztása is elősegítette." (uo. 102.). Irodalom: Jócsik Lajos: Szárszó - 1943. Sorsunk 1943. II. 792-793. - Nagy István: Ami kiderült egy népi konferencián. In: Mérték. Bp. 1943. 43-54. (Újraközölve: A harc hevében. Mv. 1957). - Takácsy Miklós: Számadás a balatonszárszói konferenciáról. Hitel 1943/9. 565-568.- Szárszó. Az 1943. évi balatonszárszói Magyar Élet-tábor előadás- és megbeszéléssorozata. Bp. 1943. - Árvay József: Visszaemlékezés a sokat vitatott szárszói konferenciára. Magyar Út 1944/7.- Gombos Gyula: Félreértés ne essék. Magyar Út 1944/7. - Sipos Gyula: Szárszóról - 25 év után. Magyar Hírlap 1968. szept. 2. - Veres Péter: Szárszó. Kortárs 1969-70. (ua. kötetben. Bp. 1971). - Nagy István: Szemben az árral. Bük. 1974. 527-536. - Balogh Edgár: Szolgálatban. Uo. 1976.283-286. - Szárszó -1943. Előzményei, jegyzőkönyve és utóélete. Bp. 1983. - Borbándi Gyula: A magyar népi mozgalom. New York 1983. 336-344; uő: Népiség és kritikai önismeret. Helikon 1993/12. - Faragó József: Emlékezés Szárszóra. Helikon 1993/19. - Gáli Ernő: Németh László és Nagy István Szárszón. Helikon 1993/19.; uő: A Vásárhelyi Találkozótól a szárszói konferenciáig. A Hét 1993/46, 47. (újraközölve: Számvetés. Kv. 1995. 94—103.) - Pomogáts Béla: Szárszó előtt és Szárszó után. Tiszatáj, 1993/12. - Sükösd Mhály: Szárszó nehéz öröksége. In: Merengő. Bp. 1994. 214-222. 85
