Forrás, 2010 (42. évfolyam, 1-12. szám)
2010 / 6. szám - Dávid Gyula: Címszavak (Mutatvány a romániai magyar irodalmi lexikon 5. kötetéből)
Dávid Gyula Címszavak Mutatvány a romániai magyar irodalmi lexikon 5. kötetéből A Romániai Magyar Irodalmi Lexikon elkészítésének elgondolása a Magyar Athaenas megjelenésének 200. évfordulójához kapcsolódva, 1968-ban született. Kezdeményezője Balogh Edgár volt, a megvalósítás alapjául szolgáló szócikkjegyzéket Venczel József állította össze, háttérintézménye az 1970-ben létrehozott Kriterion Könyvkiadó. Újraalakulása után a lexi- koni munkának az Erdélyi Múzeum-Egyesület adott otthont és nyújtott - az Arany János Közalapítvány révén - anyagi hátteret, ennek megfelelően az újabb köteteknek társkiadója is. Számos viszontagság után az I. (A-F) kötet 1981-ben jelent meg, a II. (G-Ke) kötet - amely 1983-ra már kiadásra készen állott, a romániai diktatúra bukása után, 1991-ben. Mindkét kötetnek Balogh Edgár volt a főszerkesztője, akinek az 1994- ben megjelent III. (Ki-M) létrejöttében is oroszlánrésze volt, de még a 2002-ben tető alá hozott IV. (N-R) és a közeljövőben megjelenő V. (S-ZS) kötetben is vannak szócikkei. O a főszerkesztői feladatokat a III. kötettől Dávid Gyulára ruházta át. Az eredeti elképzeléseknek megfelelően a személyi szócikkek mellett a lexikon összefoglalókat tartalmaz a jelentősebb erdélyi városok magyar szellemi életéről, a sajtóról, a könyvkiadásról, az erdélyi irodalmi élet különböző jelenségeiről, összefüggéseiről. A RMIL eddig megjelent négy kötete az EME és az OSZK honlapján elektronikus formában is hozzáférhető. Az itt következőkben mutatványt közlünk a megjelenő V. kötetből. D. Gy. Szárszó és az erdélyi írók Az 1943. augusztus 23-29. között Balatonszárszón megrendezett konferencia 480 (a Szárszó 1983-as kiadás szerint 600) résztvevője között szép számmal voltak az erdélyi magyar értelmiség képviselői is. Közülük Nagy István már egy évvel korábban, 1942-ben részt vett a Kábái Márton Kör által szervezett paraszt-munkás találkozón. Az erdélyiek közül többen igen aktívan vettek részt a vitákban. Legtöbbjük felszólalásának hangsúlyos mondanivalója a román-magyar viszonyhoz kapcsolódik: „Két kisebbségi sors: felvidéki és erdélyi tapasztalatok árán vallom - írta a konferenciához intézett levelében Balogh Edgár hogy a magyar jövő legszebb biztosítéka az egymásra utalt dunavölgyi magyarok, szlávok 83
