Forrás, 2010 (42. évfolyam, 1-12. szám)

2010 / 1. szám - Alföldy Jenő: A modern Petőfi

Alföldy Jenő A modem Petőfi Emlékszünk Ady száz évvel ezelőtti versére, A tűz márciusára: „Petőfi szavánál van szük­ség jobb szóra: / Mindent meglátóra, mindent felrúgóra". Szavai nem lebecsülést fejeztek ki - bizonyság a verssel egyidejű nagy Ady-esszé, a Petőfi nem alkuszik. De a huszadik század költői csak akkor lehettek hívek Petőfi szelleméhez, ha hozzá képest is újítottak. Petőfi is újító volt a maga korában. Eletet hozott líránkba, demokratikus nemzetszemléletet, magyar ízeket, természetes észjárást és beszédmódot, európai citoyen-öntudatot. Kisugározta ezt a vidékre is, nem utolsósorban a Kiskunságra, s annak szellemi központjára, Kecskemétre. A tájat felragyogtató művei elévülhetetlenek akkor is, ha például Tornai József Síkság című verse vagy Buda Ferenc Homokhazája huszadik századi hangon idézi föl az alföldi rónasá- got, mégis ugyanazzal a költészetté lepárolt hazafiúi szeretettel, mint Petőfi. Petőfit - akárcsak Adyt - nem szakíthatjuk ki a 19. századból, de észrevesszük, hány­szor kora elébe vág. Azt is, hogy legméltóbb követői rendre meghallották az új időknek szóló üzenetét. Úgy, ahogy Illyés Gyula, Csoóri Sándor, Ratkó József, Utassy József, Petri György, Szőcs Géza, Nagy Gáspár vagy Tóth Erzsébet költészetében tapasztalhattuk. Kortársaim közül engem ők emlékeztetnek legjobban Petőfire. Stílusa egyesítette a századközép romantikáját, klasszicizmusát és az általa kezdemé­nyezett nép-nemzeti realizmust, olykor a biedermeier múlékonyabb szellemét is. Mindez nagy általánosságban egy előbb-utóbb meghaladható fejlődési szakaszhoz kötötte őt. Ennek ellenére, még a huszadik században is nagy költők okultak példáin. Az anyanyel­vi szépségben, a látásmódban, a kritikai szemléletben, a humorban, a lelki folyamatok kifejezésében, a formabontásban és a formateremtésben. Már atyai mestere és támoga­tója, Vörösmarty is tanult tőle. Nem tudom, Petőfi ismerete nélkül vajon megírta volna 1848-ban Sajtószabadság című versét, a Harci dalt vagy az Atokot, miután Petőfi átvette tőle a fáklyát. Úgy vélem, Petőfi Földét a fóldniives kezdetű miniatűrje nélkül Vörösmarty a Mint afóldmivelő című kései versét sem így alkotta volna meg. A Felhők ciklus más kései Vörösmarty-versekhez is ötleteket adott, talán már Az emberekhez is. Hosszasan sorolhatnám a Petőfi személyére hivatkozó, verseire rájátszó műveket Arany Jánostól, Vajda Jánostól, Madáchtól, Adytól, Babitstól, József Attilától és másoktól. Szuggesztív tájversei József Attilára hatottak ösztönzőn. Társadalomelemző versei Illyés Gyula demokratikus terveihez nyújtottak bátorító példát a II. világháború után. „Hazát kell nektek is teremteni" - idézte Illyés Az új nemzetgyűléshez című 1945-ös vers írásakor A nem­zetgyűléshez költőjét. Csanádi Imre a változások sürgetőjeként idézte meg Petőfit, amikor Félegyházán című versét írta 1941-ben a feudális viszonyok megrögzöttségéről. Benjámin László Petőfi támadóinak s azok megrögzött utódainak címezte a hatvanas évek végén A halhatatlanokat. 1956 nagy hatású költője, Tamási Lajos is a szabadság költőjét vallotta első számú példaképének. 48

Next

/
Oldalképek
Tartalom