Forrás, 2010 (42. évfolyam, 1-12. szám)

2010 / 5. szám - 100 ÉVE HUNYT EL MIKSZÁTH KÁLMÁN - Török Zsuzsa: Megelevenedik a holtak csöndes birodalma (Mikszáth Kálmán: A fekete kakas)

A címmé emelt fekete kakas jelentése azonban már önmagában is összetett. A tyúknak és a kakasnak nemcsak a magyar népmesékben, hanem a magyar néphitben is kettős szimbolikája ismeretes. Egyrészt hasznos, „őrző" állatként tartják számon őket, a vigyázat, a gondos virrasztás szimbólumai, másrészt pedig kártékonyakként. Alakjukat a rossz szel­lemek néha magukra öltik, vagy pedig ők maguk állnak rossz szellemek szolgálatában. A néphit szerint az ördög és a boszorkány gyakran kakas, főleg fekete kakas, tyúk alakjában jelenik meg, vagy pedig épp az ördög kíséretében áll, akinek ő maga különös áldozata.34 A fekete kakas összetett szimbolikájáról Vörösmarty A' holdvilágos éj című novellája kap­csán Milbacher Róbert is írt, utalva egyrészt a felkelő nap, illetve a Krisztus-szimbólumra, másrészt pedig a fekete kakasnak az elkárhozott lélekkel kapcsolatos jelentésére, utóbbira elsősorban a fekete szín kapcsán.35 A keresztény és a pogány szimbolika mellett az elbeszélés természettudományos hátte­rének is jelentős szerepe lehet az elbeszélésvégi párbeszéd előkészítésében, a történtekre vonatkozó racionális meglátások, értelmezések kifejtésében. Ide sorolható maga a történ­tek kiindulópontjául szolgáló betegség, az influenza, és ennek kapcsán a fürdőzés mint gyógymód, és áttételesen, mint a Monarchia általános társadalmi jelensége.36 Ugyancsak ehhez a háttérhez tartozik a bánya, az orvos, mint Aesculap úr jelenléte, de a női testre való finoman erotikus utalások is. Hiszen az egyik lehetséges perspektívát arra vonatkozóan, hogy valójában mi történt, vagy történhetett, az elbeszélésnek épp ez a vonulata, illetve Kupolyi Palinak a férjezett Horváthynéhoz való viszonya készíti elő. Egy Kálmán-napi mulatságon például Horváthyné „...kivágott ruhában jelent meg s csak úgy ringott-rengett táncközben az a finom fehér hús, amelyből a gyönyörű nyaka kezdődik, mint a tojás fehérjéből vert hab. Hanem iszen nem csoda, ha ennyit lát Kupolyi Pali, hogy többet is megkíván. Csak egy kicsit jobban kellene vigyázni a világ szeme miatt. Sok, ami sok; azok a pillantások, az az egymáshoz való tapadás tánc közben. "37 A keresztény és a pogány szimbolika együttes jelenléte, illetve az elbeszélés természet- tudományos világképe azt a perspektívaváltogató, véglegesen elbizonytalanító jelenetet készíti elő, amellyel a novella befejeződik. A történet narrátora a párbeszéd során egyetlen szereplő perspektíváját sem erősíti, hanem a történet értelmezésének egyenrangú lehető­ségeként vonultatja fel őket. 3. A fekete kakas: perspektívák, értelmezések A történet arányos szerkezete a népmeséi „jó tett helyébe jót várj" motívumának kiak­názásából és következetes végigviteléből is ered. Kupolyi József a népmesék hőséhez hasonlóan útra kel, megoldandó feladatokkal, próbatételekkel találkozik utazása során, és 34 Wlislockiné Dörfer Fanni, Kakas, tyúk és tojás a magyar néphitben, Ethnographia, 1895, 6. évf., 3. sz. (máj.-jún.), 205-213. 35 Milbacher Róbert, „...földben állasz mély gyököddel..." (A magyar irodalmi népiesség genezisének akkulturációs metódusa és pórias hagyományának vázlata), Budapest, Osiris, 2000,106. 36 Mikszáthné visszaemlékezései szerint maga Mikszáth is egy zsélyi fürdőzés alkalmával hallott olyan misztikus történeteket, amelyeknek néhány elemét később beépítette elbeszéléseibe, bizonyít­hatóan A fekete kakasba is. Mikszáth Kálmánná Visszaemlékezései, Budapest, Szépirodalmi, 1957, 219. 37 Mikszáth 1959, 47-48. 64

Next

/
Oldalképek
Tartalom