Forrás, 2010 (42. évfolyam, 1-12. szám)
2010 / 5. szám - 100 ÉVE HUNYT EL MIKSZÁTH KÁLMÁN - Török Zsuzsa: Megelevenedik a holtak csöndes birodalma (Mikszáth Kálmán: A fekete kakas)
zárlatban ismételten a fekete kakas hangjával: „E pillanatban egy kakas szólalt meg odakünn. Vagy az anyóka kakasa volt, mely azt hirdeti, hogy már éjfél van. Vagy az a másik, rejtélyes kakas jött figyelmeztetni: Kikiriki! Itt voltunk, mi voltunk."28 Az elbeszélésben számos motívum a történtek babonás, kísérteties értelmezését erősíti és készíti elő, vagyis azt valószínűsíti, hogy a titokzatos lánynak a kísértetek természet- feletti világához, mi több: a pogány világképhez van köze. A motívumok közül először is legfontosabb maga a fekete kakas, színével (fekete) és alakjával (kakas) együtt. A kísértetek világával való rokonságra utal, hogy az elbeszélés mindkét részének zárlatában „rossz órában", éjfélkor szólal meg. Az sem lehet véletlen, hogy a leány halálát közvetlenül megelőzően az orvos épp éjfélkor toppan be, de segíteni már nem tud. És amikor Kupolyi uram a temetés költségeit kártyán próbálja visszanyerni, sikertelenül, szolgája méltatlankodására válaszként egyenesen az ördög jelenlétére hivatkozik: Ne szidd az Istent, Vince. Nekem is volt eszemben, de a kártya nem az ő találmánya. Az ördögé. Ott, ahol kártyáznak, az Isten nincs jelen. "29 A történet egy másik motívumsora egyértelműen a keresztény szimbolikához köthető. Amikor Kupolyi József úgy dönt, hogy gondját viseli az ismeretlen leánynak, szolgája, Vince zsörtölődésére Jézus Krisztusra hivatkozik, aki szintén ápolta a betegeket. Maga a tény, hogy Kupolyi uram a búzával útra kelhet, unokája és Vince irgalmas szeretetének köszönhető.30 És ugyancsak igen egyértelmű a keresztény kultúrkörre való utalás Kupolyi József hazatérésének jelenetében is: „S [Kupolyiné] elöl eresztvén a szegény apókát, aki a nagy röstelkedéstól azt se tudta, melyik lábára lépjen, maga utána topogott, mint egy porkoláb, s maga mellé ültetvén őt, meghagyta a kocsisnak [...], hogy léptetve hajtson a falun keresztül, mert keresztényeknek épületes látvány az elveszett juh föltalálása és hazavitele.''31 A keresztény és a pogány szimbolika azonban nem minden esetben választható egyértelműen szét. A leány temetésével kapcsolatos elintéznivalók részletezésénél a keresztre festett fekete kakas egyszerre utal mindkét kultúrkörre. Kupolyi uram, ugyanis, mivel nem tudja a leány nevét, arra kéri az asztalost, fessen egy fekete kakast a keresztre, hogy arról ismerje majd fel a leány sírját. Mi több, a kakas nyakába még egy csengettyűt is festet, ami végképp szokatlan, az asztalos is csak jó pénzért vállalja. A csengettyűnek a keresztény szimbolikában való jelentésére Kupolyi József és unokája elbeszélésvégi párbeszédében történik ismét utalás. Kupolyi kérdésére, hogy volt-e a Palit megmentő leány kakasának a nyakában csengettyű, unokája így válaszol: „Nem volt semmi csöngety- tyűje a kakasnak, az csak a bárányoknak szokott lenni. ”32 Mellesleg, a keresztény szertartással eltemetett leány temetésén. „A különös keresztet igen megbámulták a népek az utcákon, úgy sietés közben. "33 28 Uo., 54. 29 Uo., 40. 30 Az „örök szent irgalom" nevében való búzacsempészésnek a salamoni templom helyének legendájával való hasonlóságáról és a legenda történetének arab, zsidó, keresztény állomásairól: Scheiber Sándor, Mikszáth Kálmán és a keleti folklór = S. S., Folklór és tárgytörténet, 2. köt., Budapest, A Magyar Izraeliták Országos Képviseletének kiadása, 1974, 184-253. 31 Mikszáth 1959, 44. 32 Uo., 53. 33 Uo., 37. 63
