Forrás, 2010 (42. évfolyam, 1-12. szám)
2010 / 5. szám - 100 ÉVE HUNYT EL MIKSZÁTH KÁLMÁN - Török Zsuzsa: Megelevenedik a holtak csöndes birodalma (Mikszáth Kálmán: A fekete kakas)
mának ismeretében lehetetlen nem ironikusként olvasni. Ráadásul a korszak némely kiadványa abba a kontextusba enged belátást, amelyben a babonásság urbánus környezetben is megtalálja a helyét és funkcióját. A falusi kisközösséghez hasonlóan a városi szalonokban a babonának szintén társaságszervező szerepe van. Funkciója a mulattatás és az unalom elűzése, különböző társasági játékok formájában, mint amilyen például a kártyavetés vagy a spiritizmus, egyszóval tehát a szórakoztatás: „egy kis rémület - a thea mellé, csinos pikantéria a régi pletykázás mellé. "21 Mikszáthnak a kísértet tematikával és általában a titokzatossal való kísérletezésében azonban nagy szerepe volt a detektívregénynek is. A kísértet című novella főhőse épp Wilkie Collinst és Edgar Allan Poe-t, a műfaj két 19. századi jelentős művelőjét említi.22 A titokzatos szépirodalmi kiaknázhatósága ugyanis nemcsak tematikailag, hanem formailag, poétikailag is új lehetőséget nyújtott Mikszáth számára a kétértelműség központi szervezőelemmé tételével, és elbeszéléstechnikailag a nézőpontok folyamatos váltogatásával.23 A babonás gondolkodásmód, a titokzatos iránti vonzalom általános, kortól és társadalmi hovatartozástól független antropológiai sajátosságát és a detektívregény poétikáját kiaknázó történetek bizonyára a babonával játszó szalonok világában is falusi környezetükhöz hasonló funkciót töltöttek be. Mindenesetre A fekete kakas, bármilyen környezetben olvasták is, a történtekre vonatkozóan élénk véleménynyilvánításra, szempontok, meglátások, perspektívák ütköztetésére adott lehetőséget. A misztikus illogikátlan és a hétköznapi logikus viszonyát és az ezzel való játék lehetőségeit illetően, úgy vélem, Mikszáth egyik legsikerültebb írása. Szerkezetének egyensúlya mindkét olvasásmódra egyenlő mértékben nyújt pro és contra érveket. 2. Kísértet vagy hálás halott? A fekete kakasban elmesélt történet röviden a következő: az idős Kupolyi házaspár Parászka községben él unokájukkal, Palival, aki a községgel szomszédos vemyói bányában dolgozik a bányamérnök segédjeként. Az öreg Kupolyi József influenzában megbetegszik, a község orvosa pedig azt tanácsolja neki, hogy a többi beteghez hasonlóan gyógyulás végett utazzon fürdőre. A gleichenbergi út és az ott-tartózkodás azonban csak jó búzatermés esetén kivitelezhető Kupolyiék számára. Az unoka és szolgájuk, Vince furfangos segítségével (titokban saját költségükön kiegészítik a termést) azonban a terv megvalósíthatóvá válik. Kupolyi József és Vince így együtt indulnak el, hogy a legközelebbi vásárban eladják a búzát. Útközben találkoznak egy súlyosan beteg leánnyal, aki gyakran beszél egy fekete kakasról lázálmában. Felveszik a szekerükre, beviszik a városba, ott Kupolyi ápoltatja, gondját viseli, és a lány halála után el is temetteti. így azonban 21 K.-Beniczky Irma: Babonaság a salonban, Budapest, Franklin-Társulat, 1877, 7. 22 Poe Murders in the Rue Morgue című novelláját például épp Mikszáth fordította le a Mulattató 1875- ös évfolyamában. 23 A detektívtörténet poétikájának jelenlétéről Mikszáth prózájában: Tarjányi Eszter, Mikszáth Kálmán esete a detektívtörténettel, Literatura, 2005, 31. évf., 1. sz., 50-78. A detektívtörténet és a populáris kultúra eljárásainak sajátos, mikszáthi értelmezéséről: T. Szabó Levente, A detektívtörténet és a populáris kultúra eljárásainak újraírása: a Szent Péter esernyője reflexív jegyei = T. Sz. L., Mikszáth, a kételkedő modern (Történelmi és társadalmi reprezentációk Mikszáth Kálmán prózapoétikájában), Budapest, L'Harmattan, 2007, 199-221. A kétértelműség szövegszervező szerepéről: Takáts József, Mikszáth-szövegek relativizmusa = T. Ismerős idegen terep (Irodalomtörténeti tanulmányok és bírálatok), Budapest, Kijárat Kiadó, 2007, 281-299. 61
