Forrás, 2010 (42. évfolyam, 1-12. szám)
2010 / 5. szám - 100 ÉVE HUNYT EL MIKSZÁTH KÁLMÁN - Kucserka Zsófia: Regények, vég nélkül (A Különös házasság és a regénybefejezés)
Kucserka Zsófia Regények, vég nélkül A Különös házasság és a regénybefejezés1 Mikszáth Kálmán írói életművét három, a korábbiakhoz képest jóval nagyobb terjedelmű regény zárja: a Különös házasság (1900), A Noszty fiú esete Tóth Marival (1906-1907) és utolsóként A fekete város (1908-10).2 Ezek a regények nemcsak terjedelmükben térnek el az őket megelőző elbeszélésektől és (kis)regényektől, hanem a lezárás tekintetében is: mindhárom kései regény a történetbefejezés kérdését problematizálja valamilyen módon. A lezárás (vagy annak hiánya) a kései regények esetében a befogadás egyik legfontosabb sarokkövét, problémáját jelenti. A következőkben a befejezés hiányának értelmezési lehetőségeit próbálom meg körbejárni a Különös házasságra koncentrálva. I. A Különös házasság megkettőzött regényzárlata A befejezés problémája természetesen nem egyformán jelenik meg a három regényben, azok inkább változatait nyújtják a lezárás problematikájának. A Különös házasság esetében tulajdonképpen egy kettős befejezésű regénnyel találkozunk. A cselekmény a lezárásig egyértelműen halad előre, az elbeszélő biztos, hiteles tudásra alapozva, az igazság nevében bontja ki a történetet. Az első bekezdés a következőképp pozícionálja az elbeszélőt: „Egy még nem is nagyon megsárgult krónika után írom ezeket a dolgokat, úgy, amint következnek. Annyira biztosak és hívek az események egyes fő adatai, hogy a neveket se tartom szükségesnek megváltoztatni, és semmi cirádát, semmi írói arabeszket nem teszek hozzá. "3 Az elbeszélő tényszerű krónikára hivatkozva mutatja be Buttler János és Piroska gyermekkori szerelmének kibontakozását, az eljegyzést, majd a kényszerházasságot. A pereskedés hosszú küzdelmeiben is mindvégig megmarad ez a biztos értelmezésű elbeszélő, aki olvasójának szemernyi kétséget sem hagy a történet felől. A megbízható elbeszélést közvetítő krónikás csak az utolsó fejezetben tűnik el, hogy átadja helyét egy, a történet kimenetelét tekintve bizonytalan elbeszélői szólamnak. A regény itt, az utolsó fejezetben, 1 Az itt közölt írás kibővített és átdolgozott változata a Mikszáth-kollokvium című konferencián elhangzott előadásnak: Mikszáth-kollokvium. Pécs, Művészetek Háza, 2004. október 29. 2 A Jókai-életrajzot itt most nem tekintem regénynek. 3 Mikszáth Kálmán: Különös házasság. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1960. Kritikai kiadás 13-14. kötet, szerkesztette: Bisztray Gyula és Király István. (A kiadásra a továbbiakban MKOM, kötetszám, oldalszám rövidítéssel utalok.) MKÖM 13., 5. o. 50
