Forrás, 2010 (42. évfolyam, 1-12. szám)
2010 / 2. szám - Szathmári István: Radnóti-szótár (Radnóti Miklós költői nyelvének szókészlete, szerkesztette Beke József)
Szathmári István Radnóti-szótár Radnóti Miklós költői nyelvének szókészlete, szerkesztette Beke József Beke József, az igazi tudós tanár a Bánk bán-szótár és a Zrínyi-szótár után újabb hasonló művel örvendeztetett meg bennünket: ezúttal Radnóti Miklós költői nyelvének a szókészletét dolgozta fel szótár formájában. A vaskos kötet szerkesztőjét nemcsak a filológusi hajlam jellemzi (módszeresen utánajárni minden nyelvi-stilisztikai jelenségnek, problémának), hanem az is, hogy szeretné szótárrá szerkeszteni szinte valamennyi költőnk szókincsét: máris Arany János művén dolgozik az eddigiekhez hasonló lelkesedéssel... Készséggel vállalkoztam erre az ismertetésre. Az említetteken kívül elsősorban azért, mert kiemelkedőnek tartom Radnóti nyelvét, stílusát. O ugyanis - bár másként, mint Babits - szintén tudós költő volt. Kitűnő iskolát kapott - éppen a szó- és kifejezéskészletet illetően - Szegeden, Mészöly professzortól. De hogy a stilisztikában ugyancsak igen járatos volt - valószínűleg Zolnai Béla hatására is -, azt 1934-ben megvédett, Kaffka Margit művészi fejlődése című doktori disszertációja igazolja. Ismerte a funkcionális stilisztikát megalapozó Charles Bally francia stilisztikáját, és igyekezett saját stílusát ennek megfelelően, az ún. adekvátság szerint alakítani, vagyis úgy, hogy gondolatait, érzéseit ámyalatilag is pontosan kifejezze. Radnóti költészetéhez való viszonyulásomat egy hetvenes évekbeli tanári élményem indította el. Egy végzős tanárjelölt magyar zárótanításán vettem ugyanis részt az ELTE gyakorlógimnáziumának egyik osztályában. Radnótinak Levél a hitveshez című versét tárgyalták. Méghozzá olyan körültekintő, logikus óravezetéssel, olyan gondolkodásra valló, okos, szépen megfogalmazott feleletekkel, hogy máig nem felejtettem el még a részleteket sem. Mindezt csak megalapozta, majd megerősítette a stilisztikával, a költői stílusokkal, a stílusámyalatokkal való beható foglalkozásom. Ilyenformán nem csoda, hogy például a Nem tudhatom... című versnek - és a többinek - mindig van új mondanivalója számomra, akárhányszor olvasom újra őket... Mit tartalmaz a Radnóti-szótár? A szerkesztő igaz emberségéről, családszeretetéről tanúskodik mindjárt, hogy a szótárt felesége és segítőtársa emlékének ajánlja. A Tájékoztatóban Radnóti lírájának rövid, de találó jellemzése után a szótár céljáról szól. Majd utal arra, hogy a szótárban Radnóti költészetének ún. törzsanyagát dolgozta fel, vagyis „mindazt, amit maga a költő megjelentetett köteteiben, másrészt azt, ami halála után, 1946-ban napvilágot látott Tajtékos ég című kötetben található." (8) Radnóti többi költői művének szóanyaga - mintegy függelékként - csak szójegyzék formájában és statisztikai keretben szerepel a kötetben (567-688). A szótár egyébként a törzsanyag magyar közszavait tárgyalja, a tulajdonnevekről és az idegen szövegrészekről a Jegyzetekben (689-696) esik szó. Megemlékezik aztán a szerkesztő a szócikkek felépítéséről. Közben kitér Radnóti sajátos helyesírására (mindig egybeírja például a rámfigyel, rájukhajol szerkezeti típust stb.), az alcímszók felvételére, az értelmezés módjára, valamint a stilisztikai minősítés elhagyásának okára, illetve a stilisztikai szempont bizonyos érvényesítésére, végül pedig az értelmezés utáni idézetek és lelőhelyek mennyiségére. Ezután közti a rövidítések és a felhasznált irodalom jegyzékét. Mi a célja a költői-írói szótáraknak? Mivel a vers rendszerint implicit jellegű, ezért explicitté kell tenni. Közérthetőbb megfogalmazásban: meg kell érteni, sőt átérezni a legteljesebb mértékben. Ezt segít(het) i elő az efféle szótár. Beke József így fogalmazta meg a szótár célját: „Ez a szótár a maga eszközeivel hozzá szeretne járulni ahhoz, hogy a költő műveinek gondosan kimunkált nyelvezete, kifejezésmódjának minden eleme, finom célzása [...] eljuthasson mai és kései olvasóihoz." (7) Az efféle szótárak második célja a korabeli költői stílusnak és az irodalmi nyelvnek az alaposabb megismerése. A szerkesztő szavaival: ,,[E szótárnak a] Megjelenésével a szakemberek és a versszeretők - a Benkő László szerkesztette Juhász Gyula-szótár után - immár 94
