Forrás, 2010 (42. évfolyam, 1-12. szám)
2010 / 2. szám - Oláh-Gál Róbert: Az "élet fűszere" (Egy matematikus levele)
Oláh-Gál Róbert' Az „élet fűszere" (Egy matematikus levele) A XX. század egyik legnagyobb matematikusa, David Hilbert (1862-1943) így emlékezett vissza egyik osztálytársára: nagyon okos volt, nagyon jó koponya, de író lett belőle, mert a matematikához nem volt elég fantáziája. Az alábbi levéllel azt szeretném igazolni, hogy fordítva is áll, a matematikusok is tudnak jó dolgokat írni. Tehát íróknak is beválnának. A levelet egy kiváló matematikus, Rados Gusztáv (1862-1942) írta egy másik kiváló matematikusnak, Réthy Mórnak (1846-1925). Réthy volt az első magyar matematikus, aki a Bolyai-geometriát a maga teljességében és mélységében megértette és bátran szembeszállt az azt el nem ismerők széles táborával. Réthy hozta be a modem matematikát Erdélybe, gondolok itt az analízisre, az absztrakt algebrára vagy a differenciálegyenletek elméletére. Nagy erőfeszítéseket tett a Bolyai-geometria elismertetéséért és népszerűsítéséért. De nagy megvalósítása volt a Bolyaiak halhatatlan művének, a Ten tarnen kritikai kiadásának az előkészítése is. 1874-1886 között a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem, majd 1886-1919 között a budapesti Királyi József Műegyetem tanára volt. Világszínvonalon művelte úgy a matematikát, mint az elméleti fizikát, levelezett kora legnagyobbjaival: Hilberttel, Kirchoffal, Koenigsbergerrel, Tullio Levi-Civitával. Az MTA rendes tagja volt. Rados Gusztáv a determináns-elméletben alkotott maradandót, kétszer is volt a Műegyetem rektora, ő is az MTA rendes tagja volt. Bátyja, Rados Ignác (1859-1944) fordította magyarra mindmáig a legalaposabb Bolyai-monográfiát, Paul Stäckel A két Bolyai élete és műve című kétkötetes, eredetileg német és latin nyelven írt művet. Az alábbi levelet az MTA Könyvtár Kézirattára őrzi. Arról van szó benne, hogy Réthy Mór tavasszal vagy nyár elején mindig valamilyen fürdővárosban kezeltette a torkát. Állandóan elment a hangja és fájlalta a torkát. Egy ilyen alkalommal írhatta meg Rados Gusztáv barátjának, hogy Crikvenica horvát üdülőhelyen jól érezné magát, de hiányzik az „élet fűszere". (Hogy ez mi lenne, azt majd a levélből megtudhatja a kedves olvasó.) „Budapest 1893. május 26. Kedves Barátom! Kedves soraid elolvasása közben a legkevertebb érzelmek vettek rajtam erőt és pengették szívem húrjait. A nélkül, hogy a szívpengető érzelem-keverék pontos quantitativ analízisével fárasztani akarnálak, csak annyit árulok el qualitativ összetételéből, hogy volt e keverékben jókora csomó atom 1 1 A szerzőt Réthy Mór hagyatékának kutatásában az MTA Határon Túli Magyar Tudományos Ösztöndíjprogram is támogatja. 87
