Forrás, 2010 (42. évfolyam, 1-12. szám)
2010 / 2. szám - Orosz László: Katona – Kecskemét (IV. 1945-től)
Kiadások Az 1960-as évek közepéig kellett várni arra, hogy a Katona József Társaság által már 1942-ben javasolt, az Akadémia Irodalomtörténeti Bizottságától akkor jobb időkre halasztott Katona kritikai kiadás igénye újra fölmerüljön. Eljött á jobb idő? Az Akadémia Nyelv- és Irodalomtudományi Osztályának keretében létrejött Textológiai Bizottság már 1948 óta számos kritikai kiadást segített megjelentetni vagy útnak indítani. 1959-ben megjelent a korábbiaknál teljesebb és megbízhatóbb Katona-kiadás.9 Ez a maga nemében kitűnő kiadás azonban nem pótolhatta a kritikait, erre bírálatomban igyekeztem fölhívni a figyelmet.10 Az Akadémia Irodalomtörténeti Intézete és a kecskeméti tanács között már az 1960-as évek elején megegyezés jött létre a Katona kritikai kiadás megindítására. Bognár András, a kecskeméti megyei könyvtár munkatársa különösen szívesen viselte a kiadás ügyét.11 Sor került az én hozzászólásom közlésére is. Sorra vettem a kiadással kapcsolatos szerintem legfontosabb problémákat: csak az irodalmi művek kapjanak-e benne helyet, törekedhetünk-e szöveghűségre a ránk maradt szövegek e tekintetben nagy különbségei között, mi kerüljön a jegyzetekbe? Már e cikk elején említettem a legfőbb nehézséget, a kapacitás hiányát, „értve ezen elsősorban nem is az anyagiakat, hanem a megfelelő szakértelemmel és munkára fordítható idővel rendelkező tudományos kutatót."12 Hosszas tervezgetés után 1974-re összeállt a kritikai kiadás készítésére vállalkozó együttes: Bognár András, Sütő József 1968 óta Kecskeméten élő irodalomtörténész és nyelvész, korábban kiskunhalasi tanár, Oltványi Ambrus fővárosi irodalomtörténész, textológus, több kritikai kiadás munkatársa és én. Solt Andor, a már említett Katonakiadás szerkesztője vállalta, hogy lektorként segíti a munkánkat. Négy kötetre terveztük a kiadást: a Katona fordításait és dramatizálásait tartalmazó I. kötet szerkesztését Bognár András, a Il-at, a Bánk bán előtti eredeti drámák kötetét Oltványi Ambrus vállalta, én kaptam a III. kötetet, a Bánk bánt, Sütő Józsefé lett a verseket, tanulmányokat, történelmi műveket és egyéb írásokat tartalmazó IV. kötet. A legkönnyebb feladatot talán én kaptam, a Bánk bánról ugyanis irodalomtörténészek, történészek, nyelvészek kiderítettek már minden kideríthetőt: csak össze kellett gyűjtenem és a kiadás szabályzata szerint el kellett rendeznem az anyagot. Munkámmal a 70-es évek végére elkészültem, 1983-ban meg is jelent a Bánk bán kritikai kiadása. Kötetjelzés nélkül, mert közben kiderült, hogy a másik három kötetre egyelőre nem lehet számítani. Oltványi Ambrus 1983 szeptemberében meghalt anélkül, hogy számos egyéb munkája mellett kötetének előkészítéséhez hozzáfoghatott volna. Jóval később vállalta ezt a kötetet Nagy Imre, a pécsi egyetem tanára, eleve azzal a kikötéssel, hogy egyéb munkái miatt a Katona-kötethez egyelőre nem kezdhet hozzá.13 Nemsokára távozott az életből Bognár András is. O megkezdte Katona fordításainak és átdolgozásainak tanulmányozását, az ezekről készített jegyzetei az Irodalomtudományi Intézetbe kerültek, ott megtalálhatja őket, ha akad vállalkozó az I. kötet megszerkesztésére. Sütő József idős kora és betegsége miatt hagyta abba a kritikai kiadással 9 KJ összes művei. Sajtó alá rendezte és jegyzet-szótárral ellátta Solt Andor. I—II. Szépirodalmi Kiadó, 1959. 10 Orosz László: KJ összes művei. ItK 1961. 233-237. 11 Bognár András: KJ kritikai kiadása körül. Kiskunság 1968. 3. sz. 51-53. Kovács Győző azonos című írására (uo. 1969.1. sz. 58-59) válaszolva: Még egyszer KJ kritikai kiadása körül... Forrás 1969. 5. sz. 83. 12 Orosz László: Napirenden: KJ összes műveinek kritikai kiadása. Tiszatáj 1968. 10. sz. 947-949. 13 Előkészületnek tekinthető: Arachne szőttese (KJ Rózsájáról) című, 1991-ben Kecskeméten tartott előadása. Megjelent Ágistól Bánkig című kötetében (Pécs, 2001. 237-249.) 56
