Forrás, 2010 (42. évfolyam, 1-12. szám)
2010 / 2. szám - Vörös István: A víz kísértetei Nagymarosnál; Nem mi nem ő; Nem mi nem minket; Mérlegek harca; Várj! Hiszen épp (versek)
Vörös István A víz kísérteiéi Nagymarosnál Győrffy Ákosnak A lány az eső szellemét túldalolta. A folyó a rend eszméjét. A rend a lányét. A víz elöntötte a kompkikötőt. A halsütő zárva. A kút vízben áll. Nem jutunk vízhez a víztől. A víz a víznek lelke, a víz a víznek szelleme, a víz a víztől elválik. Elválás folyásiránya. A rend a lány eszméjét túldalolta. Asszony lett belőle. Túldalolt rend sodródik a vízben. A víz kísérteiéi világító halak. Az étterem elöntött konyháját világítják át meg át. Fények a víz alól. Sötétek a víz alól. Kísér tét jár ás. Az egész elmúlt idő itt sodródik. A múlt fehér lepedőjét maszkként emeljük az arcunk elé. 3
/
