Forrás, 2010 (42. évfolyam, 1-12. szám)
2010 / 11. szám - Pünkösti Árpád: Egyperces Fischerek
Pünkösti Árpád Egyperces, Fischerek Mikor találkoztam az Aachenből élő, 1936-os, kolozsvári dokumentumfilmes Fischer Istvánnal, hogy újságportrét írjak róla, öt órán át nem álltunk fel az asztaltól. Azóta beszélgetéseink századik óráján is túl vagyunk. Mindig filmes akart lenni, de az illegális kommunista szülők gyermekét elzavarták Leningrádba politikai gazdaságtant tanulni. 1956 után hazavágták, utána öt éven át lakatosként dolgozott Kolozsváron. Aztán Bukarestben befejezte a közgazdaságit, majd elvégezte a filmművészetit. A román tv munkatársa lett. 1973-as disszidálása után német filmesként a nagyvilág számos szögletébe eljutott. Filmjei tekintélyes része a kelet-európai országok, illetve Oroszország és a szovjet utódállamok Nyugaton alig ismert életét mutatta be, és olyan nagyságok portréját készítette el, mint Braham, André Kertész vagy Soros György. Életéről, történeteiből könyvet írok. Miért disszidáltam? Sokszor gondolkodtam azon, hogy tulajdonképpen miért jöttem el? Az egész olyan reflex volt, mint az, hogy a forró kályháról elrántod a kezedet. Sok apróság gyűlt össze: innen egy kis információ, onnan egy kicsi, amiből sejthető volt, hogy ennek a rezsimnek nem lesz jó vége. Hogy meddig süllyed Románia és Ceau§escu, azt senki sem tudta előre, nem is tudhatta. Mondjak egy apróságot? Egy úgynevezett nullás protokollos operatőr, aki állandóan Ceau§escut kísérte - egyébként élete végéig - ritkán jött velünk a Dom Kinóba. A vaskapui vízerőmű avatása után ott volt, és egy pár pohár bor után elmesélte, hogy az elvtárs felesége... - megállt a pohár a kezekben, mert akkor még nem tudta senki, hogy Ceau§escunak felesége is van, nemhogy politikai szerepet nem játszott az asszony, de nem is tudtuk, hogy létezik, mert ezeknek a boncoknak nem volt nyilvános családi életük. A vaskapui avatáson viszont megjelent a feleség is, és nagyon rosszkedvűek voltak mindketten, mert a jugoszláv részen - Titónál - minden sokkal jobban sikerült. Ez az operatőr félrészegen elmesélte, hogy azt mondta az asszony a férjének: hányszor szóltam már neked, hogy rúgd ki Grozát! Groza Párizsban végzett villamosmérnök, energetikai miniszter volt, és ő felelt a vaskapui erőmű építéséért. Az első csodálkozás ugye az volt, hogy értesültünk Elena asszony létezéséről, a második, hogy ilyen stílusban tárgyal apuval. A teteje az egésznek, hogy három nappal később olvashattuk a pártlapban, hogy Traian Groza energetikai minisztert leváltották. Megjelent a 52
