Forrás, 2010 (42. évfolyam, 1-12. szám)

2010 / 9. szám - FALUDY GYÖRGY CENTENÁRIUMÁRA - Bence Erika: Egy (még) névtelen műfajtípus jelenléte (Márton László, Schein Gábor és Vasagyi Mária regényírásáról)

Terpsichoréval - a háttérben Artemisz alakjával1), valóban Kininger tanítványa volt az akadémián, s Linzben Batsányi egyetlen barátja, „szellemi fia" (tanítványa). Életrajzi adat, miszerint Batsányi és felesége képmását Füger és Kininger is megfestette. Füger festménye, amelyet az „egyik legszebb magyar íróarckép"-nek tartanak, a Magyar Nemzeti Múzeumban tekinthető meg, és a klasszicista művészportré jellegzetességeit mutatja: „A Füger-mellképen a költői hivatásra utaló attribútumok, a háttérben elhelyezett könyvek nem játszanak túlságosan nagy szerepet, hogy a jellemábrázolás legfontosabb tényezője, az arc minél teljesebben érvényesülhessen. Ezt emeli ki a haj szürkéje, a nyakravaló fehérje és a sárgásbarna drapéria is. A balról beeső fény a plaszticitást fokozza." (internetes forrás). Kininger Batsányi- portréja (miként Baumberg Gabriella fiatalkori arcképe és egy másik, feltételezett Batsányi-portré is) Szinnyei Ferenc Batsányi-monográfiájának (Szinnyei 1904) illusztrációi között lelhető fel; a századelőn magángyűjteményekben voltak megtalálhatók. Márton regényében Johann B. a halálos beteg Kininger meglátogatása érdekében folyamodik eltávozási engedélyért dr. Eugen Hoch2 rendőrigazgatóhoz. Az egyébként klasszikus műveltséggel is rendelkező rendőrigazgató elutasító válasza a cinikus megjegyzések („Higgyél el uraságod, Kininger meg tud halni uraságod látogatása nélkül is." [26.]) mellett a korszak és a város képzőművészeti orientáltságára vonatkozóan is tartalmaz utalást: „Amennyiben a tekintetes úr képzőművészeti kérdésekről óhajt eszmét cserélni, forduljon bizalommal Josef Hafnerhez, aki Vinzenz Kininger tanítványa volt (...) Városunkban Hafner megfelelő színvonalon képviseli Kininger képzőművészeti felfogását, bármi legyen is az." (26-27.)

Josef Hafner 1820-ban, a bécsi képzőművészeti akadémia növendékeként és Vinzenz Kininger tanítványaként kezd - a regény világában legalábbis - Füger Boéthius-képének másolásához. A regény - a vértanútörténet néhány mondatos felvázolásán túl - nem tartalmaz azonosító kódokat a festmény milyenségét illetően, viszont pontos meghatározások vonatkoznak a korabeli művészi eszményekre, amelyekben - élethűség, pontosság, hitelesség! - a klasszicizmus kifejezésformáira ismerünk éppúgy, mint magában a másolás/másolat/utánzás eljárásrendszerében. Pontos leírását kapjuk pl. Kininger alkotásmódjának (lényegét a „vonalak együttese" adja: „Amifennakad, az létezik, amit a vonalak nem fognak meg, az nincs." [143.]), illetve a művészi tökélyről alkotott elképzelésének: „Az élethűség a hasonlóságot, a hasonlóság a meg nem különböztethetőséget jelenti, ez pedig csakis azon múlik, hogy vonalaink milyen viszonyban állnak egymással, és honnan hova tartanak. Ha ő, Kininger metszeten ábrázol egy élő nyulat, majd egy másik metszeten Albrecht Dürer sokaktól csodált, ám eredetiben kevesektől látott nyúlábrázolásának másolatát hozza létre, akkor a két metszet és a két állat oly mértékben fog egymáshoz hasonlítani, mintha édestestvérek volnának. Mintha ugyanabból az alomból kerültek volna ki!" (143.) A tizenhét éves Hafner számára ezek teljesíthetetlen követelmények, nem elsősorban azért, mert nincs elég tehetsége hozzá, hanem mert az általa leképezett világ hitelességének és a művészi egyediségnek a karakterisztikái már más regiszterekhez igazodnak; a valóság - antik mintákon alapuló - leképezése helyett a szubjektív átéltség és képzelet vonásai érvényesülnek. Nem véletlen, hogy épp az ő „látásában" történnek meg a regény legfontosabb művészi átváltozásai: az akadé- miailag hitelesített Boéthius-kép Batsányi alakjába „csúszik át": „...csak évek múlva, amikor véletlenül kezébe akadt régi sikerületlen rajza, vált világossá számára a bebörtönözött Boéthiushoz való hasonlóság." (149.) Mert az a filozófus, aki az ő másolatán megjelenik, nemhogy nem

1 A róla szóló lexikonszócikkek rendre kiemelik, hogy mestereinél kevésbé művészi, színezése erőtlenebb. Ez a sajátossága művészetének felismerhető a Hafner-lenyomaton is. Feltalálási helye: Joseph Fach GmbH Szépművészeti Galéria és Antikvitásgyűjtemény Frankfurtban.

2 A regény valóságalapjait kutató kritika könnyen kiderítette, hogy Hoch rendőrigazgató is valóságos személy volt, s Batsányi linzi tartózkodásának idején töltötte be hivatalát.

99