Forrás, 2010 (42. évfolyam, 1-12. szám)
2010 / 9. szám - FALUDY GYÖRGY CENTENÁRIUMÁRA - Bence Erika: Egy (még) névtelen műfajtípus jelenléte (Márton László, Schein Gábor és Vasagyi Mária regényírásáról)
intertextuális hálózathoz a regényben emlegetett másik képzőművészeti alkotás, Füger Minervát és Boéthiust (személyével a római, illetve kora középkori filozófia is reflektálódik a szövegvilágok összefüggésében) ábrázoló festménye (illetve másolatai), amelyről többféle értelmezési vita képződik meg a regényben. A képzőművészeti alkotás irodalmi megjelenítése, poétikai-nyelvi eszközök, illetve alakzatok segítségével történő reprodukálása ugyanis erősen kétséges eljárás, a puszta leíráson (ami megint nem egyéb, mint más nyelvre fordítás, utánzat, hasonmás!) túl nemigen érhető el kifejezettebb művészi eredmény, viszont rendre érdekfeszítő esztétikai értekezések kapcsolhatók hozzá a szövegvilágon belül. Ezek a művészi és művészetközi diskurzusok jelentik a vizsgált irodalom- és művészettörténeti regény legfontosabb műfajkonstituáló elemét és értelmezésének alapvető stratégiáját is. Az idegenbe vetett férfiakat hazavezérlő Minerva-kép eposzi tartalmakat: az Odüsszeusznak hazautat mutató istennőről szóló mitikus tudást idézi. A regényben a következőképp parafrazálódik e jelentés: „Mégis úgy képzeljük, hogy Johann B. azt mondhatta Minervának: te vagy a férfiak hazasegítője, hazakísérted Ulyssest, vezess haza engem is, hogy vége legyen a hazátlanságnak!" (Márton 136.) Metaforikus értelemben tehát Johann B.-t a világról alkotott bölcsesség, a megértés filozófiája kell, hogy feloldozza idegensé- géből. Csakhogy a korszak erkölcsi és értékválságai közepette épp ez a szimbolikus út mutatkozik járhatatlannak, illetve többértelműnek. Ide kapcsolódik mintegy a Minerva- metaforát más perspektívából értelmező, Fügemek tulajdonított Boéthius-kép jelentésstruktúrája. Anicius Manlius Severinus Boethius (Kr. e. 480-524) az utolsó római filozófus, aki eredetiben olvasta és értette a görög filozófiát, s aki keresztény vértanúként fejezte be életét: Theodorik gót uralkodó konzuljaként védelmébe vett egy árulással vádolt szenátort, amiért börtönbe vetették, majd lefejezték. Középkori eredetű, elképzelt portrék, újabb kori másolatok, iniciálék és illusztrációk jelenítik meg alakját. Pl. közismertek azok az 1385-ből származó itáliai iniciálék, amelyek a tanítványai körében, illetve a börtönében ábrázolják, vagy a fő művének (De consolationephilosophie- A filozófia vigasztalása) 1485-ös ghenti kiadásából származó illusztráció, amely a filozófia nőalakú allegóriájával láttatja a filozófust: „A női alakban megjelenő Filozófia ki akarja vezetni a börtönében saját sorsa felett kesergő Boéthiust a szenvedélyek fogságából." (internetes forrás). Ez a jelenet képezi témáját a Filozófia alakját Minervával azonosító, a regényben „mestermű"-ként emlegetett Füger-képnek is. Leírása az alapvető lexikális tudást közvetíti számunkra: „...Annyit jegyzett meg belőle [a Kiningen adta magyarázatból Hafner, a másoló - B. E. megj.J, hogy Boéthius egy római filozófus volt, akit valami gót vagy vandál vagy longobárd király börtönbe záratott, ám a bölcsesség istennője, Minerva eljött érte, és kiszabadította. Hafner aztán szégyellhette magát, mert kint a Belvederében [...] egy öreg udvari tanácsostól megtudta, hogy valamit alighanem félreértett: Minervának esze ágában sincs kiszabadítani védencét, hanem ellenkezőleg, vigasztalásával felkészíti a küszöbön álló halálra, azért látogatta meg a börtönben. Sőt lehet, hogy még csak meg sem látogatta, hanem a halálra ítélt ember csupán képzelte a látogatást, mielőtt a gót vagy vandál vagy longobárd hóhér annak rendje és módja szerint lenyakazta volna." (Márton 2006: 142.) Füger a róla szóló (szó) cikkek és a különböző forrásokban fellelhető képanyag tanúsága szerint valóban a mitológiai tárgyú képek mestere volt, s több, az elbeszélő felvetette utalás („Napóleon 1809. őszén egy sor más fontos műkinccsel együtt zsákmányként Párizsba hurcolta, ahonnét ugyanaz a Schwarzenberg tábornok szállíttatta vissza a Belvederében, aki bevonulása után felkutatta és elfogta a volt francia külügyminisztert, valamint annak munkatársait is." [141-142.]) is megpróbálja alátámasztani a Füger-kép hitelességét, ugyanakkor nem találni (legalábbis e sorok írója nem talált!) rá vonatkozó konkrét adatot. Az viszont tény, hogy a litográfus Hafner 1825-ben készített nyomatot Füger egy mitológiai tárgyú képéről (Musagetés Apollo 98
