Forrás, 2010 (42. évfolyam, 1-12. szám)

2010 / 9. szám - FALUDY GYÖRGY CENTENÁRIUMÁRA - Bence Erika: Egy (még) névtelen műfajtípus jelenléte (Márton László, Schein Gábor és Vasagyi Mária regényírásáról)

intertextuális hálózathoz a regényben emlegetett másik képzőművészeti alkotás, Füger Minervát és Boéthiust (személyével a római, illetve kora középkori filozófia is reflektá­lódik a szövegvilágok összefüggésében) ábrázoló festménye (illetve másolatai), amelyről többféle értelmezési vita képződik meg a regényben. A képzőművészeti alkotás irodalmi megjelenítése, poétikai-nyelvi eszközök, illetve alakzatok segítségével történő reprodu­kálása ugyanis erősen kétséges eljárás, a puszta leíráson (ami megint nem egyéb, mint más nyelvre fordítás, utánzat, hasonmás!) túl nemigen érhető el kifejezettebb művészi eredmény, viszont rendre érdekfeszítő esztétikai értekezések kapcsolhatók hozzá a szövegvilágon belül. Ezek a művészi és művészetközi diskurzusok jelentik a vizsgált irodalom- és művészettörténeti regény legfontosabb műfajkonstituáló elemét és értelme­zésének alapvető stratégiáját is. Az idegenbe vetett férfiakat hazavezérlő Minerva-kép eposzi tartalmakat: az Odüsszeusznak hazautat mutató istennőről szóló mitikus tudást idézi. A regényben a következőképp parafrazálódik e jelentés: „Mégis úgy képzeljük, hogy Johann B. azt mond­hatta Minervának: te vagy a férfiak hazasegítője, hazakísérted Ulyssest, vezess haza engem is, hogy vége legyen a hazátlanságnak!" (Márton 136.) Metaforikus értelemben tehát Johann B.-t a világról alkotott bölcsesség, a megértés filozófiája kell, hogy feloldozza idegensé- géből. Csakhogy a korszak erkölcsi és értékválságai közepette épp ez a szimbolikus út mutatkozik járhatatlannak, illetve többértelműnek. Ide kapcsolódik mintegy a Minerva- metaforát más perspektívából értelmező, Fügemek tulajdonított Boéthius-kép jelentés­struktúrája. Anicius Manlius Severinus Boethius (Kr. e. 480-524) az utolsó római filozófus, aki ere­detiben olvasta és értette a görög filozófiát, s aki keresztény vértanúként fejezte be életét: Theodorik gót uralkodó konzuljaként védelmébe vett egy árulással vádolt szenátort, ami­ért börtönbe vetették, majd lefejezték. Középkori eredetű, elképzelt portrék, újabb kori másolatok, iniciálék és illusztrációk jelenítik meg alakját. Pl. közismertek azok az 1385-ből származó itáliai iniciálék, amelyek a tanítványai körében, illetve a börtönében ábrázolják, vagy a fő művének (De consolationephilosophie- A filozófia vigasztalása) 1485-ös ghenti kiadá­sából származó illusztráció, amely a filozófia nőalakú allegóriájával láttatja a filozófust: „A női alakban megjelenő Filozófia ki akarja vezetni a börtönében saját sorsa felett kesergő Boéthiust a szenvedélyek fogságából." (internetes forrás). Ez a jelenet képezi témáját a Filozófia alakját Minervával azonosító, a regényben „mestermű"-ként emlegetett Füger-képnek is. Leírása az alapvető lexikális tudást közvetíti számunkra: „...Annyit jegyzett meg belőle [a Kiningen adta magyarázatból Hafner, a másoló - B. E. megj.J, hogy Boéthius egy római filozófus volt, akit valami gót vagy vandál vagy longobárd király börtönbe záratott, ám a bölcsesség istennője, Minerva eljött érte, és kiszabadította. Hafner aztán szégyellhette magát, mert kint a Belvederében [...] egy öreg udvari tanácsostól megtudta, hogy valamit alighanem félreértett: Minervának esze ágában sincs kiszabadítani védencét, hanem ellenkezőleg, vigasztalásával felkészíti a küszöbön álló halálra, azért látogatta meg a börtönben. Sőt lehet, hogy még csak meg sem látogatta, hanem a halálra ítélt ember csupán képzelte a látogatást, mielőtt a gót vagy vandál vagy longobárd hóhér annak rendje és módja szerint lenyakazta volna." (Márton 2006: 142.) Füger a róla szóló (szó) cikkek és a különböző forrásokban fellelhető képanyag tanúsága szerint valóban a mito­lógiai tárgyú képek mestere volt, s több, az elbeszélő felvetette utalás („Napóleon 1809. őszén egy sor más fontos műkinccsel együtt zsákmányként Párizsba hurcolta, ahonnét ugyanaz a Schwarzenberg tábornok szállíttatta vissza a Belvederében, aki bevonulása után felkutatta és elfogta a volt francia külügyminisztert, valamint annak munkatársait is." [141-142.]) is megpró­bálja alátámasztani a Füger-kép hitelességét, ugyanakkor nem találni (legalábbis e sorok írója nem talált!) rá vonatkozó konkrét adatot. Az viszont tény, hogy a litográfus Hafner 1825-ben készített nyomatot Füger egy mitológiai tárgyú képéről (Musagetés Apollo 98

Next

/
Oldalképek
Tartalom