Forrás, 2009 (41. évfolyam, 1-12. szám)

2009 / 6. szám - Sipos Lajos: „Mindig lesz benne felfedeznivaló” (A Babits-recepcióról)

Szövetsége 1970. évi közgyűlésén, értékelve azt a visszafordíthatatlan változást, melyet Keresztury Dezső, Szauder József, Rába György, Rónay György, Csányi László és mások tanulmányai elindítottak, megidézte Babitsot: „[...] nem kellene-e - mondta (feltehetően a mindenkori politika és tudománypolitika irányítóira gondolva) - felhagynunk azzal a negatív tradícióval, amely mindig kitagad valamit és valami mást kanonizál? 1945-ben a Babits halotti maszkja című cikk kitagadta például Babitsot, egész életművét. Ma ugyanazok, akik Babitsot zászlajukra tűzik, kitagadják a Jónás könyvét (mint anekdotikusatl), a Húsvét előttöt, a Fortissimót, a Balázsolást, vagyis a babitsi életmű legnagyobb csodáit. "46

Az 1983. évet, a költő születésének 100. évfordulóját, a korszak hatalmi gyakorlata még mindig nem tekintette igazán fontos ügynek.47 Jelezte a politika viszonylagos érdektelenségét (bizonytalanságát) azzal is, hogy nem az Elnöki Tanács elnökét, hanem Tóth Dezső irodalomtörténészt, kulturális miniszterhelyettest bízta meg az évforduló védnökségével. Tóth Dezső, amint egyik volt munkatársa elmondta, „vissza akarta hozni” a költőt a magyar köztudatba. Nyilván szerepe volt abban, hogy a Gondolat Könyvkiadó igazgatója felkérte Rába Györgyöt, akinek 1981-ben jelent meg korszakos jelentőségű monográfiája, a Babits Mihály költészete 1903-1920 című könyv, hogy az évfordulóra készítse el a „Nagy magyar írók" sorozata számára az életpálya áttekintését. A Babits Mihály című kötet egyrészt más dimenzióba helyezte az életművet, mint Kardos Pál 1972-ben kiadott Babits Mihály című munkája, másrészt „jeladás"-nak számított-számíthatott gyűjteményes kötetek és részproblémákat tárgyaló művek megjelenésére-megjelentethetésére,48 harmadrészt reményt adott arra, hogy - az életmű szisztematikus kutatásának megkezdésével, a kritikai kiadás megindításával - megvalósul(hat) az életmű autentikus(abb) olvasata 49 Az olvasói érdeklődés mindenesetre nem csökkent Babits iránt. Ezt jelezte, hogy 2001-ben a kolozsvári Korunk kér46 Idézi: Kardos Pál, Babits Mihály, Bp., Gondolat, 1972, 553-554.

47 Petőfi-, Ady-, József Attila-centenáriumokra és kerek évfordulókra (egészen 1989-ig szervezetten, 1989-től rapszodikusan) országos emlékbizottságok alakultak. Az 1970-es, 1980-as években ezeknek rendszerint az Elnöki Tanács elnöke volt a formális vezetője, a programot: az ünnepeket, rendezvényeket, kiadásokat országos bizottság koordinálta.

48 Ez a folyamat elkezdődött 1965-ben: ekkor jelent meg J. Soltész Katalin, Babits Mihály költői nyelve, folytatódott Éder Zoltán Babits a katedrán (1966), Benedek Marcell Babits Mihály (1969), Sipos Lajos Babits és a forradalmak kora (1976) című könyvével. 1977-től adta ki Belia György gondozásában tíz kötetben Babits Mihály műveit és Beszélgetőfüzeteit a Szépirodalmi Könyvkiadó. Ekkortól jelent meg Téglás János gondozásában száznál több mini- és kiskönyvben, jegyzetekkel hasonmás kiadásban. 1983-ban jelent meg Laczkó András szerkesztésében az 1982. novemberi Babits-emlékülés anyagát tartalmazó Babits Mihály világa, Pók Lajos gondozásában a Babits Mihály száz esztendeje, Kelevéz Ágnes szerkesztésében a Mint különös hírmondó. Tanulmányok, dokumentumok Babits Mihály születésének 100. évfordulójára című könyv, Belia György munkája, a Babits Mihály tanulóévei, Apró Ferenc kötete, Babits Szegeden és Bodri Ferenc és Téglás János válogatásában a Babits és Esztergom. 1984-ben adta ki a Magvető Kiadó Nemes Nagy Ágnes könyvét, A hegyi költőt, 1987-ben a Tankönyvkiadó Németh G. Béla Babits, a szabadító, 1990-ben az Akadémiai Kiadó Csányi László Babits átváltozásai című munkáját.

49 A kutatás három műhelyben indult meg: A Petőfi Irodalmi Múzeumban (az MTA Irodalomtudományi Intézetével és az OSZK-val közösen - itt készült el Babits Mihály kéziratai és levelezése, katalógus, összeállította Cséve Anna, Kelevéz Ágnes, Melczer Tibor, Nemeskéri Erika, I-IV., 1993), az MTA Irodalomtudományi Intézetében (a Petőfi Irodalmi Múzeummal - Babits Mihály bibliográfia, összeáll. Stauder Mária és Varga Katalin, 1998; - ebben a műhelyben készül a versek kiadása) és Sipos Lajos vezetésével az ELTE BTK Modem Magyar Irodalomtörténeti Tanszékén alakult Babits Kutatócsoportban (itt megjelent A gólyakalifa és a Kártyavár (1997), a Tímár Virgil fia (2001), az Elza pilóta, vagy a tökéletes társadalom (2002), a Halálfiai I—II. (2006), a Drámák (2003) kritikai kiadása, 1998-tól 2008-ig a levelezés hat kötete - az 1890 és 1916 közötti anyagokkal -, a Babits Könyvtár tizenhárom könyve, köztük Téglás János munkája, A Baumgarten Alapítvány Dokumentumok 1917-1951 öt kötetben, és a Babits Kiskönyvtár hat kötete).

76