Forrás, 2009 (41. évfolyam, 1-12. szám)
2009 / 6. szám - Sipos Lajos: „Mindig lesz benne felfedeznivaló” (A Babits-recepcióról)
désére mintegy száz költő, író, kritikus, irodalomtörténész a tíz legszebb huszadik századi magyar versről szavazva az Esti kérdést, a Jónás könyvét és a Mint különös hírmondót besorolta ebbe a körbe; Babits pedig a leggyakrabban említett költők közül a negyedik lett, megelőzve Szabó Lőrincet, Pilinszkyt és Weörest. Úgy tűnhetett, hogy Gadamer, Jauss, Buber, Levinas, Derrida és mások irodalomfogalma felől is lehet új távlatokat nyitni a Babits-művek: versek, műfordítások, novellák, regények, esszék, tanulmányok, kritikák és levelek irányában. Az 1990-es évek legvégén és napjainkban kiteljesedő rekanonizációs ambíció azonban Babits mellőzéséhez, leértékeléséhez vezetett. Orbán Ottó már idézett Vojtina recepcióesztétikája című verséből hozva szót: az irodalmi tőzsdén „esett Babits indexe". A peremre lát- szott-látszik szorulni a 20. század első felében a lírai beszédmódot Adyval, Kosztolányival, Szabó Lőrinccel, József Attilával egyenrangúan megújító költő, a regényeiben a világszerűséggel szemben a nyelvszerűséget megvalósító író, az eredeti művet egyszerre célszövegnek, forrásszövegnek és értelmezendőnek tekintő műfordító, az irodalomelméleti tanulmányaiban és leveleiben a kortársak közül mindenkit meghaladó elméletíró. Vannak, akik a posztmodem kor esztétikai és irodalomelméleti pozíciójából marasztalják el az életművet, a szövegekben megjelenő etikai üzenetek, a hagyománykoncepció, a poétikai eljárások temporális érvénytelensége miatt. A Denis Hollier által szerkesztett könyvet, a New History of French Literature című munkát mintának tekintő háromkötetes gyűjteményben Babits Mihályt Az európai irodalom történetéről már máshol is olvasható szöveg mellett csak az Esti kérdés analízise képviseli. Ez utóbbi értelmezés hozzákapcsolja a verset Hofmannsthal Ballade des äußeren Lebens című alkotásához, pusztán annak „palinódiájá"-r\ak (ellendalának, visszaéneklésének) tekintve Babits művét. Az Esti kérdés megírástörténete és szövege alapján kevéssé bizonyítható gondolatmenethez hasonló máshol és más művekkel kapcsolatban is felbukkan. Az a tény például, hogy az első két verseskötetben szövegközi párhuzamban, utalásokban, rájátszásokban, későbbiekben búvópatakként megjelennek a világkultúra részét képező, egymástól távol lévő istenek és mitológiai mozzanatok, nem kevesebb és nem is több, mint az alkotó érdeklődését, tájékozódásának sokféle irányát bizonyító kulturális adat.50 Egy tanulmányban ez a tény értékvonatkozásokkal telítődik, mely szerint a politeista szemlélethez képest a későbbiekben monoteistává váló felfogás, etikai vonatkozásokkal kiegészülve, az egész babitsi költészet poétikai értékdevalválódásának is a jele. Egy másik írásban, a Nyugat világirodalmi tájékozódását összefoglaló tanulmányban a prózájára utalnak. Egyetlen helyen. A következőképpen: „Ignotus, a Nyugat főszerkesztője vágyódik a többségi nemzetben való feloldódásra, de elkeseríti az antiszemitizmus. Az 1900-ban megjelent Hárman a szalonban Babits Mihály Tímár Virgil fiával állítható párhuzamba. Mindkét mű középpontjában a keresztény-zsidó konfliktus áll, és mindkét műben egy zsidó és egy keresztény szereplő küzd a főhősért." A közvetlen pályatársakból is ellentétes ítéleteket váltott ki Babits Mihály életműve. Az első pillanattól kezdve voltak ellenfelei és hívei. Abban, hogy ki fordult ellene, szerepe volt az esztétikai gondolkodás eltérésének, poetológiai meggondolásnak, irodalmi őskeresésnek, az etikai hangoltsággal, az odafordulás komolyságával, a szöveg beállítódásával megjelenített szerzői szándék elfogadásának vagy elutasításának és az esztétikaitól és a poétikaitól távolabb álló szempontoknak is. A már felhozott ellentétek megosztó és eltávolító példáin túl még számtalan idézhető. 1908-at követően Ady és Kosztolányi ellenében próbálták meghatározni Babits jelentőségét. Szabó Dezső indulata, mely az Elsodort falu Záhodnik Károlyának kölcsönadott, a ráismerést biztosító jellegzetességektől az Életeim második 50 Fráter Zoltán, Babits istenei - istenek a Babits-lírában = Közelítések... Babits Mihály életművéről születésének 125. évfordulóján, szerk. Nédli Balázs, Pienták Attila, Sipos Lajos, Bp., Argumentum, 2008, 102-111. 77
