Forrás, 2009 (41. évfolyam, 1-12. szám)
2009 / 5. szám - 100 ÉVE SZÜLETETT RADNÓTI MIKLÓS - Lengyel András: Radnóti identitásszerveződésének kérdéséhez
- a költészeten keresztül - morális megerősítést ad. Erejét éppen az adja, hogy a valóság nehéz ellentmondásait nem elkeni, hanem - megjelenítve őket - föléjük emelkedik, távlatot teremt hozzájuk. S ez a babitsi példa a költészetnek mint életalakító princípiumnak az újabb, Radnóti „választását" ismételten megerősítő példája. 7 Radnóti, akár Don Quijote, az irodalomra alapozta valóságértelmezését, s erre tette föl életét is. Ha cinikusak vagyunk, ez a választás számunkra akár meg is kérdőjelezhetődik. Ám ha azzal az erkölcsi komolysággal vetjük mérlegre döntéseit, amely kijár egy tudatosan vállalt emberi életnek, ez az életalakító elv - a költő tragikus halála, meggyilkolása ellenére - igazolódik. Ma már tudható: Radnóti sorsa és költészete, egységet alkotva, az erkölcsi integritás újjászerveződésének paradigmatikus esetévé magasodott. O maga így nem áldozat volt, hanem - ne féljünk a szótól - hős: „ talapzat, melyen áll a Hűség". Vagy ahogy immár távlatból, Vas István (1981.177.) írta róla: „Mert igaz ugyan, hogy zsidóként ölték meg őt is, de ő nem zsidóként halt meg: az ő utolsó eklogáit, elégiáit, razglednicáit nem zsidó írta, nem is olyasvalaki, aki szabadulni akar a zsidóságától - a tisztaságnak ezek a vérrel pecsételt remekművei olyan magasban szállnak, ahová fól sem hallatszik ez a vagylagos kérdés." Irodalom Babits Mihály 1938: Jónás könyve. = Nyugat, szeptember, 156-168. Csapiár Ferenc 1967: A Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiuma. Bp. Fenyő László 1938: Füst Milánnak. Hűség. = Nyugat, július, 145-146. Ferencz Győző 2005: Radnóti Miklós élete és költészete. Kritikai életrajz. Bp. Lengyel András 1990: Útkeresések. Irodalom- és művelődéstörténeti tanulmányok. Bp. Napló: Radnóti Miklós: Napló. Sajtó alá rend. Radnóti Miklósné, a szöveget gondozta Melczer Tibor és Székely Sz. Magdolna. Bp. 1989. Vas István 1938: Levél Weöres Sándorhoz. = Nyugat, augusztus, 153-154. Vas István 1981: Mért vijjog a saskeselyű? I. köt. Bp. 23
