Forrás, 2009 (41. évfolyam, 1-12. szám)
2009 / 6. szám - Bálint Ágnes: Télemakhosz-narratívumok a Németh László-életműben (Az Irgalom születése)
Az Irgalom első változata - Télemakhosz metamorfózisa A harmadik Télemakhosz-narratívum írásába a harmincas évek elején fog bele az író. Az Irgalom munkacímet adja neki. Ez már egy remekműgyanús írás, hiszen a Gyásszal egyidős, de írója félbehagyja. Mindenütt a későbbi Irgalom első változataként emlegeti, és annyit elárul róla, hogy a téma főhőse immár nővé alakult, mint Németh László akkortól datálható „görög korszakától" kezdve minden regény hős. Németh László „görög korszaka" a harmincas évek első felére esik. Ekkor kezd szenvedélyesen görögül tanulni. Leteszi a görög érettségit, és beiratkozik klasszika-filológia szakra.14 Homéroszt, majd pedig görög drámaírókat olvas eredetiben. Az akkoriban írt Sophokles-naplója15 tanúsága szerint Szophoklész különösen nagy hatást gyakorol rá. „Mi volt az ő befolyása az életemre? Aligha tudnám, (...) egy címszóval megérteni. Pedig ez a hatás: mindnél nagyobb, mindnél titokzatosabb, legmélyebbre nyilalló, legtovább munkáló. (...) Azt, ami nélküle csak betegség volt (lásd Emberi színjátékom Boda Zoltánját), Szophoklész nevelte át bennem öntudattá és mesterséggé."16 17 Többek között az Elektra hatására sajátos lélektani belátáshoz jut el: „Az emberben sok ember van; egész menny és egész pokol. Az én poklom mélyén Elektra ül."17 Messze vezetne annak kifejtése, hogy tulajdonképpen saját (még mindig) megoldatlan Öidipusz-komplexusát ismeri fel ekkoriban, illetve azt is, hogy anyjához az Elektra- komplexus fogalmaival leírható ambivalens viszony fűzte-fűzi.18 Ami a vizsgálódásaink szempontjából döntő fordulatot jelent: Németh László felismeri, hogy a Télemakhosz-élmény mélyén is az Öidipusz-komplexus identifikációs várakozásai húzódnak meg. Ettől kezdve Németh László regényhősei elsősorban saját megoldatlan Öidipusz-komplexusuk generálta problémákkal szembesülnek.19 Mivel ezek a hősök többnyire nők (Kurátor Zsófi, Kárász Nelli, Kertész Ágnes), helyesebb volna inkább Elektra-komplexust mondani. Ezeknek a nőknek felhőtlen a kapcsolatuk az apjukkal, akiért kritika nélkül rajonganak, ugyanakkor anyjukkal, illetve minden anya-figurával állandóan súlyos konfliktusokba keverednek.20 A harmincas évek elején írja Németh László a Gyászt, amelynek főhőse, Kurátor Zsófi elektrai vonásokat visel. Ennek ellendarabjául21 szánja az Irgalom című regényt, melyet ugyanebben az időszakban kezd írni. A Gyászban kislánya halálával, az Irgalomban 14 Néhány hét után azonban rájön, hogy iskolaorvosi és egyéb teendői mellett nem tudja teljesíteni az egyetem adminisztratív követelményeit, ezért abbahagyja tanulmányait. 15 Németh László (1933, 1992). 16 Németh László (1934b, 1977) 476-477. 17 Németh László (1933,1992) 684. 18 Ez utóbbi állítás, szokatlansága miatt, magyarázatra szorul, ám terjedelmi okok miatt erre itt nem vállalkozhatok. Röviden talán annyit lehet elmondani, hogy az apa távollétében Németh László feminin azonosulások sorozatán ment át, és anyjával való kapcsolata, különösen a húszas évei elején, sokszor inkább anya-lánya viszonyra emlékeztetett. 19 „Hiszen a hősök problémái az én problémáim, ügyeik az én ügyeim. Valójában nem tapasztalataimat, hanem saját női felemet írtam meg hősnőimben." In: Földes Anna (1970). L. még 34. jegyzet. 20 Nem azt állítom, hogy ez az egyetlen lehetséges értelmezése a Németh László-i nagyregényeknek, hanem azt, hogy mélylélektanilag ez a konfliktus dominál bennük. Nyilván túlzott redukció, ha csak ezt látjuk bennük, ugyanakkor lélektanilag irreleváns elemzéshez jutunk, ha figyelmen kívül hagyjuk. 21 Németh László (1970, 2001) 10. Azért „ellendarab", mert Kurátor Zsófi elektrai vonásaival szemben az elveszett regény hősnője antigonéi vonásokat viselt. 88
