Forrás, 2009 (41. évfolyam, 1-12. szám)
2009 / 7-8. szám - Zelei Miklós: Saját idő (Előszó A kettézárt falu német kiadásához)
forgalmat, ami azt jelentené, hogy ötven kilométeres határzónában lehetne utazni és tartózkodni egy öt évre kiállított, húsz euróba kerülő vízummal. Tárgyalások folynak Szlovákia és Ukrajna, illetve Magyarország és Ukrajna között, hatályos megállapodások azonban még nincsenek. Ha megszületnek a ratifikált szerződések, utána arról kell majd beszélni, hogy ez az ötven kilométeres zóna két uniós ország, Magyarország és Szlovákia között jelenthetné azt is, hogy az egyik országba szóló kishatárvízummal az ötven kilométeres mélységen belül a másik országba, Magyarországról Szlovákiába és Szlovákiából Magyarországra is át lehessen menni. Ezt a két országnak kell eldöntenie. Ha mindezt nem sikerül elérni, akkor Szelmenc ikerfalu uniós határa sokkal nehezebben lesz átjárható, mint egykor Sztálin vasfüggönye. A tények amellett szólnak, hogy a rendszerváltás után alig két évtizeddel visz- szaáll a régi: a hivatalok, a hatóságok célja újra az, hogy megnehezítsék az emberek életét. A rendszerváltás előtt a poszton álló katona, a szolgálatos rendőr saját hangulatának megfelelően szabta meg a törvényt, ahogy a hatóságok, a hivatalok is következmény nélkül sérthettek jogszabályt az emberek rovására. Ma újra így van. Szlovákia kassai (Kosice) kerületének Nagyszelmencen illetékes nagymihályi (Mihalovce) járási vámhivatala törvényalkalmazóból törvényhozóvá léptette elő önmagát, s 2008. január 1-jétől saját hatáskörben egynéhány változást léptetett életbe. A járási vámhivatal határozata értelmében 2008. január 1-jétől létezett egy tizenöt kilométer széles határzóna. Aki a zónán belül lakott, például Nagyszelmencen, a járási törvény értelmében egy átkelés alkalmával nem hozhatott az ukrán oldalról, például Kisszelmencről egyszerre csak egy doboz cigarettát meg két és fél deci pálinkát, de ezt is csak vámnyilatkozat kitöltése után, s havonta nem többet mint tíz dobozzal. A zónán kívül lakók ellenben egy karton cigarettát vihettek Ukrajnából Szlovákiába egyszeri határátlépéssel. Ehhez tudni kell, hogy a kelet-szlovákiai szegénységben ezek a mennyiségek is egzisztenciálisan számítanak abban az esetben is, ha valaki saját magának veszi meg olcsóbban a füstölni- és innivalót, valamint akkor is, ha eladásra. De tudni kell még azt is, hogy a kelet-szlovákiai határon ez a tizenöt kilométeres sáv az, ahol a magyarok élnek, akiknek pontosan olyan útlevelük van, mint a zónán túl lakó többi szlovák állampolgárnak. A járási vámhivatal diszkriminatív intézkedése 2008. december 1-jéig volt érvényben, ekkor megszüntették az alkotmányt felülíró helyi törvényt, és rövidesen új jogegyenlőtlenséget hoztak létre: 2009 tavaszán Nagyszelmencen a szlovák határőrök a saját szakállukra úgy döntöttek, hogy azokat a kisszelmenci magyarokat, akiknek útlevelében a Magyar Köztársaság Ungvári Főkonzulátusa által kiállított, az Európai Unió egész területére érvényes schengeni vízum van, nem engedik be Szlovákiába, vagyis Nagyszelmencre, csak akkor, ha magyarországi meghívólevelet is fel tudnak mutatni, vagy pedig akkor, ha a sorompó szlovákiai oldalán magyar állampolgár várja őket, aki megmutatja, hogy az autója ott áll a parkolóban, s a kisszelmenci magyart Szlovákiából máris viszi Magyarországra. Az a kisszelmenci magyar, akinek vízumát az ungvári szlovák főkonzulátus állította ki, könnyebben átlépheti szülőfalujának schengeni határát, hogy meglátogathassa rokonait és barátait. De 148
